61318. lajstromszámú szabadalom • Pénzszámoló és gyűjtőkészülék

(18) csavarok segítségével van a készülék foglalatára erősítve úgy, hogy a vereték fölemelhető, ha esetleg meggörbült pénzdarabok benrekednének a pénztartó (2.1) csövében. A pénztartó egy (21) csőből áll, amely alsó végén a (22) vezetőlemezzel, fölső végén, pedjg a (23) töcsérrel van fölszerelve. A (22), vezetőlemezen a cső;

átmérőjének, megfelelő nyílás van. Az (t) hasáb alatt előre lejtő, a készülék foglalatának (25) fenéklapjába vágott (24) nyíláshoz vezető (26) gyűjtődeszka van elrendezve. A (24) nyílás alatt egy (28) gyűjtőcső lehet, pl. tölcséralakban kibővülő (29) fölső részével »a (27) vezetékbe betolhatóan elrendezve. A (28) cső alsó végét lecsappantható (31) fenéklap zárja ej. Mind a péuatartó (21) csövéhez, mind pedig a (28) gyűjtőcsőhöz (32, 33 . . . .) betéteket is alkalmazhatunk, amelyeknek átmérője pontosan megfelel az éppen megszámlálásra kerülő pénzdaraboknak. Ily módon elérjük, hogy egyrészt a pénzdarabok kifogástalanul vezettetnek a számláló hasábra, másrészt a már megszámlált darabok szabályosan sorakoznak a (28) gyűjtőcsőbwh, amelybe előbb papirhüvelyt illeszthetünk be. -A- (28) gyűjtőcső helyett természetesen zacskót vagy effélét is alkalmazhatunk a (24) nyílás alatt. Az (1) hasába kifelé meghosszabbított (3) csapra erősített (34) kézikoronggal forgatható el és minden egyes elfogatása után. a rovátkolt (35) korongba kapaszkodó (36) kilincs hatása alatt úgy áll be, hogy egyik oldala mindig vízszintesen helyezkedik el a (9) vezetékek között. Előnyös, ha a készüléket számlálószerkezettel kapcsoljuk össze. E célra a hasáb (6) toldatát folytatólagosan (10, 20 .... 50) számozással látjuk el úgy, hogy az egyes számok egymásután mutatkozzanak a (11) vezetéklemez (13) kivágásában. A hasáb (2) csapjára a (4) falon túl (37) bütyköt szerelünk (4. ábra), amely a hasáb minden egyes körülforgása közben és pedig mindig ab bari a pillanatban, amikor a hasáboknak ÓO-nel jelzett oldalát vízszintes helyzeté-i bői lefordítjuk, egy (38) számlálókerékbö I akad és azt egy foggal tovaforgatja. A (38) ' számlálókerék egy (39) hengerrel kapcsolatos, amelyet a szám^álókerék minden egyes fogának megfelelőleg folytatólagos (0, 50, 100, 150, 200 . . . .) számozással látunk el. A számlálókerék visszaforgatását megakadályozza a, rugalmas (41) csappantyú. A számlálószerkezetet a készülék foglalata alkotta (42) tok tartja elzártan, fölül pedig a (9) vezetéket áthidaló (11) lemez födi be. A (42) tok elülső falában a (39) henger előtt (43) ablakot rendezünk el, amelyben a hasáb minden teljes körülforgatása után sorjában mutatkoznak a hengerre írt számok. A számlálás megkezdése előtt az (1) hasábot úgy állítjuk be, hogy a (11) lemez (13) kivágásában a (10) szám mutatkozzék. Ezután a (39) hengert is, a (42) tokból kinyúló (44) fogantyú segítségével végzett elforgatása útján zérusra állítjuk be. Most a megszámlálandó pénzdarabokkal megtöltött (ál, 23) tartót (9) vezetékében az (1) hasáb hosszában a (11) lemezről a (12) lemezre vagy visszafelé toljuk, amikor is a (8) bordák a tartó minden egyes elcsúsz tatásakor a hasáb minden egyes szakaszában" visszatartanak egy-egy pénzdarabot. A pénztartó minden egyes végig tolásának befejeztével az (1) hasábot a (34) korong segítségével egy-egy oldallal továbbforgatjuk, miközben a már megszámlált pénzdarabok a (26) gyűjtődeszkán a (28) gyűjtőcsőbe beillesztett papirhüvelybe, ill. a pénzeszacskóba hullnak. A hasáb minden teljes körülforgása után a közben megszámlált (50) pénzdarabot följegyzi a (37, 38, 39) számlálószerkezet. Ha már a papirhüvelyt a kiszabott számú pénzdarabbal megtöltöttük, a (28) csövet a (31) fenéklap lecsappantása útján megnyitjuk úgy, hogy a megtöltött papirhüvely kiesik és teljesen becsomagolható, mire a (28) tísőbe másik üres hüvelyű helyezünk be. A megszámlált pénzdarabok számát bármély pillanatban megállapíthatjuk a (43) nyílásban és a (13) kivágásban mutatkozó számok összeadása révén-