61295. lajstromszámú szabadalom • Üvegfúvógép
zetének eléréseig a forgásirányban mozgattatik. Itt a pipa bizonyos ideig megáll és a forgás utolsó szakaszában ismét vízszintes normális helyzetébe hozatik. A fúvópipának ezen mozgás alkalmával végzett működése a következőkben van leírva. A fúvópipatartó megindításakor, illetve midőn a forgási irány ellenében mozog, alsó vége, mely az üvegadagot hordja, a normális helyzetnek megfelő vízszintes helyzete fölé lesz valamivel emelve. Ezen helyzetben a hempergő révén az előmintázás eszközöltetik. Ezután a fúvópipa folytatólagos mozgása (a görbetárcsa forgásirányában) alkalmával az üvegadagba sűrített levegő vezettetik és a fúvópipa függőleges helyzetbe hozatik, mely helyzet mellett a végleges mintázás eszközöltetik. Ezen helyzetben a fúvópipa bizonyos ideig állva marad és ekkor az üvegadag meghosszabbodik, a rákövetkező mozgás pedig normális helyzetébe hozza vissza. Ezen öszszes mozgások a görbetácsra vezetőhornya révén idéztetnek elő. Minthogy pedig az üvegadag meghosszabbodására igényelt idő %z üveganyag hőmérsékletétől függ, oly eszközről van gondoskodva, hogy ezen időszak változtatható legyen, amire a (63) főkapcsoló szolgál. A főkapcsoló áll a (3) tengelyre szilárdan erősített (64) gyűrűből (20—22. ábra), melynek hátsó része fogazva van. Ezen gyűrű mögött a (3) tengelyre a (65) fogaskerék lazán van megerősítve, mely a (6) főgörbetárcsa fogaskoszorújába (3. ábra) kapaszkodik. A (65) kerék agyának (66) hosszkivágásában a (67) csap van elhelyezve, mely rendes körülmények között a (68) rúgó hatása folytán a (64) gyűrű hátsó oldalán lévő fogakba kapaszkodik. Ezáltal a (3) tengely és a görbetárcsa közti kapcsolás rögzítve van. A csap (69) rézsűjének a kerékagy egy gyűrűs hornyában elhelyezett (71) rézsűje fekszik neki, mely rendes körülmények között a kerékagyra erősített (73) pecek és (74) ütköző szél között elrendezett (72) rúgó révén szoríttatik a (3) tengely forgásirányába. Ezen mozgás létesítésére adott időpontban 1 a (71) gyűrű (75) vájata a (67) csap (69) széléhez képest megfelelő helyzetbe jut. Mihelyt ezen gyűrű a (65) kerék forgása közben nyugalomban van, a (69) és (70) rézsűk egymáson való csúszása folytán a kerék agya a gyűrűhöz képest eltolódik, miáltal a kapcsolás megnyittatik. A gyűrű rögzítése céljából (77) fogakkal van ellátva, melyekbe a (80) csapágyban ágyazott és a (3) főtengellyel párhuzamos (79) kar (78) orra kapaszkodik. A (79) kar egy fölfelé irányított (81) forgáttyúkarral (3. ábra) van ellátva, mely a (82) csukló révén a (83) szögemeltyűvel és (84) rúgóval olykép van összekötve, hogy a rúgó a (78) orrt a (71) fogazott g3-űrűből kikapcsolni igyekszik, miáltal a kapcsolás záratik. Az ürős (10) tengelyre a (85) nyomóemeltyű van forgathatóan szerelve, mely a (86) csuklós kar révén (3. ábra)-a (44) kéziemeltyűvel van összekötve. Ezen nyomóemeltyű normális helyzetében, midőn a fúvópipatartó vízszintes helyzetben van végével a (83) csuklósemeltyűn (3. ábrában ponfcozottan rajzolva) fekszik, miáltal ezen csuklós rendszer a (78) orrt a (71) gyűrűbe kapcsolja. Midőn a (44) kéziemeltyűt a fúvópipafejnek a főlégvezetőfejébe való bekapcsolása és a (37, 39) görgők összecsukása céljából mozgatjuk, akkor a (85) nyomóemeltyű a (83) szögemeltyűről lehúzatik, mire a (84) rúgó a csuklós rendszert befelé hajlítja és a fogazott (71) gyűrű révén szabaddá teszi, mire a főkapcsoló záratik és a főgörbetárcsa forgásnak indul úgy, hogy a fúvópipatartó lengő mozgását folytathatja. A (79) karra azonkívül egy lefelé irányított (87) villaalakú kar van erősítve (3. ábra), melyben a (88) ujj forgathatóan van elrendezve. Midőn a fúvópipatartó függélyes hetyzetébe jut, akkor ezen ujjat oldalt eltolja, miáltal a (79) emeltyű a (78) orr balra fordítása által a kapcsolót megint megnyitja úgy, hogy a fúvópipatartó nyugalomba jön. A kapcsoló egy meghatározott időpontban kézzel is zárható, és pedig olyképen, ha a (88) ujjat a (87) villában forgáspontja körül a (89) tolórúd révén átfektetjük. Ezáltal az
