61293. lajstromszámú szabadalom • Chlórozó eljárás és berendezés
más reagenst, sem pedig kontaktusanyagokat, mint jódot vagy ként alkalmaznunk. Sőt bebizonyult, hogy kontaktusauyagok alkalmazása egyenesen káros a reakcióra, tekintve a hatásukban rejlő veszélyt és a folyamat nehéz ellenőrizhetését. Az eljárást továbbá úgy fólganatosítjuk, hogy veszteségek elkerültetnek, mivel a reakció folyamán keletkező sósavat visszanyerjük, a keletkező klór- és szénhydrogéngőzöket visszavezethetjük és hasznosíthatjuk. Az eljárás foganatosításánál csak a reakciós kamrába bevezetett fénymennyiséget, valamint az abszorbciós kamrába vezetendő klórmennyiséget kell ellenőriznünk. Ezt a két műveletet egyetlen személy elláthatja. Az eljárás foganatosítására egy alkalmas készülék szolgál, amely nemcsak lehetővé teszi a föntebb említett célok elérését, hanem, számos más előnnyel is bír. A mellékelt rajzon ezen készüléknek egy eélszeru kiviteli alakja van példaképen föltüntetve. Az 1. ábra annak oldalnézete, az • la. ábra egy részletrajz, a 2. ábra előlnézet, a 3. ábra pedig az egész elrendezést szkematikusan, kisebb léptékben mutatja, mig a 4. ábra az utóbbihoz tartozó alaprajz. A rajzokon föltüntetett átlátszatlan falú (1) torony megfelelő berendezéssel bír a gáznak a folyadékban való abszorbeálása céljából. A torony fölső végén egy (2) cső torkol be, amely az agyagárúból (cserépből) készült .(4) szivattyúval egy (3) cső útján áll összeköttetésben. Ez a szivattyú a folyadékot az (5) tartányból szívja egy (6) csövön keresztül. Az (5) tartány egy (7) ólomtölcsér segélyével, amely a (8) zárócsappal biró (9) bevezetőcsővel függ össze, töltetik meg folyadékkal. A (4) szivattyú a folyadékot folytonos áramban szállítja az (1) abszorbciós torony fölső végéhez. A torony fenekéhez közel egy (10) gázbevezetőcső van elrendezve, amely a folyékony klórt tartalmazó (11)^ palackokkal áll összeköttetésben. A palackokon (12) zárócsapok vannak, amelyek segélyével a gáz áramlása könnyen szabályozható. Miután a folyékony szénhydrogén a klórgázt abszorbeálta az kivezettetik az (1) toronyból a fenekén elrendezett (13) üvegcső segélyével, amely a (14) agyagcsőbe torkol, amely egy a (15) elágaztató csővel van összekapcsolva; ez utóbbiból nagyobbszámú (16) üvegcső indul ki, amelyek egy (17) csőbe torkqlnak. Az üvegcsövek lejtősen vannak elrendezve és arra szolgálnak, hogy a folyadékot fény hatásának tegyük ki. A (17) csövet egy (18) cső köti össze a (19) elágaztatócsővel, amely egy. további (20) üvegcsősorozat útján a (21) csővel van összekötve. Erre következnek egy újabb (27) összekötőcső, a (23) elágaztatócső, a (24) üvegcsövek és a (25) cső. Amint a folyadék a (16, 20) és (24) üvegcsöveken keresztül áramlik, a klórgáz a szénhydrogénekkel vegyül, miközben sósav keletkezik; a folyamatot úgy szabályozzuk, hogy mire a folyadék az utolsó (24) üvegcsősorozaton keresztül haladt, a klórgáz sárgás szine eltűnjön. A (25) csőből a folyadék egy (26) csövön keresztül az (5) tartányba szállíttatik, amely szükség szerint üvegfödővel lehet ellátva, hogy azon keresztül is fény bevezethető legyen. Az (5) tartány egy (27) csappal bír, amelyen át a folyadék a folyamat befejezése után, vagyis amikor a szénhydrogének kellő mértékben klórozva vannak, kivezethetők. A készüléket azonban rendszerint úgy működtetjük, hogy a folyadékot addig cirkuláltatjuk az abszorbciós tornyon és az üvegcsöveken keresztül, míg csak a kellő átalakulás be nem következett. Az (5) tartányban összegyülemlő gáz, amely főként sósavgáz, elvezettetik a (28) csövön. Ezen csőbe torkolnak a (29) csövek, amelyek egyenként a (15, 21) ós (23) csövekkel állanak összeköttetésben, hogy a reakció alatt keletkező gázok is elvezettessenek. Ezen gázok aztán a (30) csövön keresztül, amely a (17, 19) és (25) csövekkel közlekedő (30a) csőbe torkolló (30b) csövekkel áll összeköttetésben, egy (31) kondenzátorba vezettetnek, amely egy (32) vízköpennyel van körülvéve. A víz hozzávezetésére, ill. elvezetésére a (33) és (34) csövek szolgálnak. Ezen (31) kondenzátornak az a célja, hogy a
