61293. lajstromszámú szabadalom • Chlórozó eljárás és berendezés
Megjelent 1913. évi október hó 39 3-én. MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMILEIRAS 61293. szám. IV/b/l. OSZTÁLYChlórozó eljárás és berendezés. E. J. DUPONT DE NEMOURS POWDER CÖMPANY CÉG WILMINGTONBAN. A bejelentés napja 1913 január hó 19-ike. A találmány tárgya főként szénhydrogének klórozására szolgáló eljárás és berendezés, amely azonban számos más vegyület klórozására is alkalmazható. A találmány szerinti eljárásnak az az előnye, hogy folytatólagosan, igen gyorsan ós teljes biztonsággal foganatosítható. Eddigelé a klórozás általában úgy történt, hogy klórt vezettek egy a szénhydrogénekkel részben megtöltött tartányba és azokat klórátvivő anyagok (kontaktus), amilyen pl. a jód hatásának, vagy pedig fényhatásának tették ki (vagy mindkettőt alkalmazzuk) és pedig olykép, hogy szabad teret hagytak a folyadék fölszine fölött, minélfogva gázok a folyadék fölszine fölött összegyűlhettek, vagy pedig a reakciót magában a gázkeverékben hozták létre. A tapasztalat emellett azt mutatta, hogy ily módon járva el, gyakran robbanás következett be, ami annak tulajdonítandó, hogy a reakció időnkint igen gyorsan ment végbe és ha két gáznemű anyag között a reakció gyorsan megy végbe, az igen könnyen robbanást idéz elő. A találmány szerinti eljárás és készülék' jobb eredményt biztosít, könnyebb ellenőrzést és a fölrobbanás biztos elkerülését teszi lehetővé. Ezen cél elérésére a klórt a szénhydrogénekkel egy sötét kamrában abszorbeáltatjuk. Tekintve, hogy a reakció a klór és a telített szénhydrogén között csak fény behatása alatt jön létre, belátható, hogy ilykép az abszorbció alatt nem állhat be reakció a klór és a szénhydrogén között. Ennélfogva nem is következhetik be explózió a klór abszorbeálása közben5 minthogy az eddigelé előfordult exploziók éppen azon körülményeknek tulajdonítandók, amelyek lehetővé tették a szénhydrogének és klór közötti élénk reakciót. Miután a szénhydrogének a klórt abszorbeálták, a folyadékot egy kamrába vezetjük, amelyben fény be-> hatásának tesszük ki. Ez a kamra úgy van berendezve, hogy a folyadék fölszine fölött szabad tér ne maradjon. Mindaddig, amíg a reakció a folyadék belsejében megy végbe, exploziótól nem kell tartanunk, minthogy a reakció semmikép sem megy végbe oly vehemensen és gyulladási hőfokig terjedő lokális fölmelegedés sem állhat elő, ami robbanást vonhatna maga után. A. kamra belsejében a reakció emellett igen gyors lefolyású, minthogy e célra napfényt vagy kék fényt alkalmazunk, ami leghatékonyabbnak bizonyult a klórozás előidézésére. A reakcióhoz emellett nem kell semmiféle
