61224. lajstromszámú szabadalom • Sárkányröpülőgép

— 3 -lefelé mozog, hogy a fölhajtó erő növekedjék. (B, B) és (Bl, Bl) a jobb- és baloldali főtartófölületek, a (B, B) fölső jobb- és baloldali főtartófölületek csuklók által vannak a középrésszel kapcsolva, mely csuklók a középrész mellső és hátsó (F, F) oszlopainál vannak alkalmazva. A csuklók szerkezete igen egyszerű, azok egy-egy a középrész állványainak fölső részeit összekötő bordákon alkalmas módon megerősített külső csőből és egy-egy belső csőből állanak, amely a főtartófölületek oszlopának fölső részén és a középrészen megerősített csövön megy át. A (Bl, Bl) alsó tartófölületek (I, I) emeltyűkarok által vannak egymással összekötve, melyek segítségével a fölületek az épen támasztott követelményeknek megfelelően 15°-on belül, kisebb vagy nagyobb szög alatt állíthatók be. (G, G) a fából, acélcsőből vagy más alkalmas anyagból való futóállvány, amely az ülést a motorokat, a futókerekeket és a féksarukat viseli és az ábrázolt vagy más foganatosítási alakban állítható össze. A vezető ülése és a motorok (ezen esetben petroleummótorok, azonban akár mily más, alkalmas motorok használhatók) a stabilitás biztosítása céljából az alsó tartófölületek alatt vannak elrendezve. A (6) magassági kormány (3. ábra) a főtartófölületek mellső szélétől 5 m. távolságban van elrendezve, méretei 3'8 m. 0 85 m. A (Cl) farokkormány ugyanilyen méretben a főtartófölületek hátsó szélétől 3'8 m. távolságban van elrendezve, azonban a röpülőgép nincs ezen méretekhez kötve. A farokkormány vízszintes síkban elmozdíthatlan és a magassági kormány és farokkormány középpontjai a fölső tartófölületekkel egy egyenesben vannak elrendezve, mi a stabilitást növeli. A magassági kormány vízszintes helyzetét két csavarrúgó vagy más szerkezeti rész hatása alatt önműködőlég tartja meg úgy, hogy az aviatikus minden tévedése önműködőlég helyre lesz igazítva és a röpülőgép a kanyarodás után magától a vízszintesbe áll be. A (D) és (Dl) hajtócsavarok a főtartófölületek között a középen és a röpülőgép középvonalában vannak elrendezve. A (Dl) hajtócsavar nagyobb fordulatszámmal és ellenkező irányban forog mint a (D) hajtócsavar, vagy nagyobb emelkedéssel bír. A hajtócsavarokat agymástól független motorok forgátják és a két hajtócsavar okozta tengelynyomás egy egyenesbe esik. Az (L) oldalkormány (3. ábra) egy l-9 m.: 0'8 m. méretű függőlegesen állított lap, amelyet egy kormánymű állít be. Ez a kormánymű, mint szokásos, a harántkormányok kormányművével van összekötve. Az oldalkormányt középhelyzetében két (L) csavarrugó tartja meg. Az (I, I) emeltyűk (4. ábra) a főtartófölületeket egy a közepén ágyazott és az (I, I) emeltyűkkel csuklós csúszóhüvelyek útján kapcsolt emeltyű által emelik vagy engedik le. Ha utóbbiak az emeltyű mozgása következtében egymáshoz közelednek, akkor az (I, I) emeltyűk elforognak, miáltal a főtartófölületek 15°-on belül a kívánt kisebb-nagyobb szög alatt beállanak. Az emeltyűk mozgatása történhetik kézzel vagy géperővel pl. egy sűrített levegővel dolgozó mótor segélyével is. A futóállványon pneumatikus (N, NI) és (L) lökéshárítóhengerek vannak megerősítve, a futókerekek az ezen hengerekben vezetett (H, Hl) dugattyúrudaknak alsó végén vannak elrendezve. A (H, Hl) rudaknak a fölső, a hengerből kiálló végeik a (K) féksaruval (0, 0) kapcsolórudak által vannak összekötve. A hengerfödők és dugattyuk között csavarrugók vannak, amelyek két módon működnek. Egyrészt fölveszik a lökéseket, másrészt a a dugattyút a hengerfenekén lévő normális helyzetébe vezetik vissza. Ha a dugattyú a hengerfödél felé mozog a bezárt levegő a (P) nyíláson olymódon száll el, hogy a lökések a rugók hatása folytán elkerültetnek. A K) féksaruk oly módon vannak elrendezve, (hogy akkor kezdenek működni, amikor a dugattyúk a fél útjukat megtették. Az (0, 0) kapcsolórudak elég hosszúak és a féksarukkal a dugatty.úrúdtengelj étől oldalt vannak összekötve, a féksaruk mű-