61159. lajstromszámú szabadalom • Húzás és nyomásbiztos csomópontkötés faszerkezetekhez és tartókhoz
mezalakú (A) szervek útján történik, melyek lényegében az összeerősítendő rudak illesztési fölületeire merőlegesek és öntöttvasból, öntöttacélból, kovácsolható anyagból vagy más fémből, esetleg keményfából is készülhetnek és az összeerősítés természeet szerint az egyik vagy mindkét oldalon az (r) bordákkal vannak ellátva, melyek a rudakba kapaszkodnak és a rúdban működő erőre merőlegesen vannak elrendezye. A bordák legegyszerűbben a lemez anyagából vannak kiképezve, azonban pl. kovácsoltvaslemezek alkalmazásánál rászögecselt lécek (szögvasak) vagy a lemezek hasítékaiban elrendezett (d) keresztékekből alakíthatók (4. ábra). A keresztborda iránya lényegében mindig merőleges a megerősítendő rúd rostjainak irányára és ezen iránytól csak kis mértékben térhet el, különös tekintettel azon körülményre, hogy az (A) keresztbordalemezek nagyobb készletben állíttatnak elő és áz építés alatt álló tartókhoz a készletből a legmegfelelőbb keresztbordalemezeket lehet kiválasztani. A bordák egyszersmind a lemezalakú szerveket merevítik. A (G) övben a lemezeket vagy az egyes ővrudak közé helyezzük vagy az ővrúdba sülyesztjük. Utóbbi azonban nem szükséges, mivel az ő^ megmunkálását teszi szükségessé, elégséges, ha csak az (rl) bordák vannak besülyesztve. Ezenfölül az ővet és a lemezt az (8) csavarorsók kötik össze, melyeknek az erőátvitelnél való tehermensítésére a lemezek oldalfölületei előnyösen összehajlóan vannak elrendezve (3. ábra) úgy, hogy a beerősítendő rúdban föllépő feszültség irányával egy irányban egymáshoz közelednek; a lemez az ővrúdba van sülyesztve (7. ábra), adott esetben a perembordájával (6. ábra), föltéve, hogy.a lemez perembordával van ellátva; vagy csak a peremhordákat sülyesztjük be, miáltal olyan kötést nyerünk, mely a fakötéseknél használatos fecskefarkalakú hornyolásnak vagy egymásbarovásnak felel meg, azonban azzal a különbséggel, hogy fakötéseknél a fecskefark összehúzódik és a kötés lazul, míg a találmány szerinti öntöttvas- vagy hasonló lemeznél ez nem következhet be. Az (S) csavarok, illetve a ferde bemetszett fölületek tehermentesítésére az (A) lapok még az őv mentén haladó (f) peremekkel lehetnek ellátva. Az (r) bordák iránya és száma a csatlakozó (T) rudak irányától, valamint a rúdban föllépő feszültségtől függ. A rudak a lemezt fogószerűen kétoldalt veszik körül vagy csak egy oldalt vannak elrendezve és a lemezzel csavarok kötik össze. Azon körülményből kifolyólag, hogy a lemezek a rúdirányban nézve egymás mögött elrendezett bordákkal lehetnek ellátva, melyek a (T) rúdba kapaszkodnak, semmiféle nehézséget sem fog okozni oly rudak összeerősítése, melyek nagyobb erőket visznek át, ami azelőtt a faszerkezeteknél a kereskedelemben kapható korlátolt méretű faárúra való tekintettel nem volt lehetséges, mivel az ilyen méretű faáruknál csak bizonyos nagyságú nyíróerőre lehetett számítani. Emellett az összeerősítés ezen módja nem függ a fa száradásától, mert a bordák a hosszirányú rostokra merőlegesen kapaszkodnak a rudakba úgy, hogy a lazulástól nem kell félni és statikailag bizonytalan állagot nem következhet be. A kötőpontok létesítése rendkívül egyszerű és könnyen kivihető, mert csak azokon a helyeken, ahol a bordák a rudakba kapaszkodnak, hornyokat kell vésni, amihez nem kell különös ügyesség és a munkához tanulatlan munkások is fölhasználhatók. A keresztbordalemezt csomópontban való ővillesztéshez is fölhasználhatjuk, mint ezt pl. a 8. ábra az alsó övön és a 9. ábra a csomópontok között mutatja; az (rl) keresztbordák a feszültséget az őv egyik részéből közvetlenül viszik át az őv szomszédos részéae. A keresztbordalemezek a rácsostartók talprészén a fölső és alsó ív rúdjainak összekötésére is használhatók és csúklósan ágyazott tartóknál megfelelően képezhetők ki (10. ábra) és ugyanazon (P) feszítőrúdhoz csatlakozhatnak. Ha a feszítőrúd gömb-1 vasból készül, úgy az (A) lemez homlokfölülete feszítőrúdon lévő csavaranya fekvését biztosító üreggel van ellátva (11-ábra), ha ellenben a (P) feszítőrúd fából