61095. lajstromszámú szabadalom • Fémablak
cl) és (d) alakvasakban van ágyazva. Az ablakszárnykerethez fölhasznált (a) alakvasak fölfekvési, illetőleg ágyazási fölületei vagy tömítően zárnak (1. és 2. ábra) vagy pedig csatornaszerű U-alakú (1) üreges résszel vannak ellátva (3 —5. ábra). Utóbbi esetben ezen (1) üreges tér az elreteszelő vagy zárórészek vagy a csúszószervek (görgők vagy hasonlók lefogadására és ágyazására szolgálhat. . Az ablakszárnykeret számára az ablaktokon a (b) tapaszhoronyléc, mely vagy külön, az üvegfölületre merőlegesen az alakvasra rácsavarolhatóan van elrendezve (1—3. ábrák) vagy pedig az alakvassal egy darabból állhat (4. és 5. ábra), külön ütközőt és tömítést alkot. Az (a) alakvasnak a (b) tapaszhoronyléccel szemközt fekvő függélyes szára, valamint a (b) tapaszhoronyléc is a (g) üveglaphoz simuló kinyúló peremmel lehet ellátva, mely peremek az üveglapnak az üreges (x) térbe skerülő tapaszát, mely az említett kinyúló peremekhez simul, elfödik és kiesésében megakadályozzák. A (b) tapaszhoronyléc fölcsavarható, illetőleg levehető elrendezése által az üveglapok betevése, illetőleg kicserélése könnyen és minden nagyobb nehézség nélkül vihető keresztül. Ha az (a) szárnykeretvas a 4—7. ábrák szerint van kiképezve, az üvegnek és a tapasznak a szárnykeret (x) üregében való ágyazását a fából vagy fémből készült külön (i) betétléc biztosítja. Az (i) betétléc köröskörül a szárnykeret horonyszerű üreges részében lévő ágyazási helyeken van elrendezve és helyzetében peckek, szemölcsök vagy csavarok rögzítik, illetőleg a kiesését megakadályozzák. Minden egyes ablakszárnykeret alsó keretléce kinyúló és a szárnykeret, valamint az ablaktok közötti rés fölé nyúló (h) vízhárítóval van ellátva, mely az esőnek és hóvíznek a szárnykeret és tok külső illesztési helyén létesülő résbe való behatolását megakadályozza. Az ablakszárnykeretnek a 3—5. ábrák szerinti kiképzésénél a horonyszerű (1) üreges tér a reteszelő vagy zárórésznek, á szárnykeretvasak illesztési helyeit összekötő szögvasaknak, valamint az (m) csúszószerveknek (görgők vagy hasonlók) befogadására és ágyazásárahasználható. A 3—5. ábrák szerinti (m) csúszószervek alkalmazása által az ablakszárnyak és az ablaktok közötti ékelődések kiküszöbölése következtében az ablakszárnyak nyitása és zárása megkönnyíttetik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Fémablak, melynél az ablakszárny keret és az ablaktok alakvasból áll, azáltal jellemezve, hogy az ablakkeretvas tapaszhoronyléccel van ellátva, mely utóbbi az üvegfölületre merőlegesen az ablakkeretvasra kicserélhetően van ráerősítve vagy az ablakkeretvassal egy darabból áll. 2. Az 1. igényben védett fémablak foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy az üvegezés számára való tapaszhoronyléc kifelé irányuló peremmel van el- • látva, mely mint külön tömítőléc az alakvasból alkotott keret és az ablaktok között képződő rést tömíti. 3. Az 1. és 2. igényben védett fémablak foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy az ablakkeretvasnak a tapaszhoronyléccel szemközt fekvő szára szögalakban kifelé meg van hosszabbítva és ezen meghosszabbítás mint vízhárító a keret és a tok között lévő külső rés fölé nyúlik. 4. Az 1—3. igényben védett fémablak foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy az ablakszárnykeret és az ablaktok között a zárórészek, az összekötő szögvasak, valamint az ablakszárnyak könnyű és ékelődésmentes nyitását és zárását biztosító csúszószervek (görgők vagy hasonlók) befogadására és ágyazására szolgáló horonyszerű üreges tér van elrendezve. 5. Az 1—4. igényben védett fémablak foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy az ablaktokvas, amennyiben az a kereszttok, illetőleg az ablakvállazó számára kerül alkalmazásba kettőslépcsőalakban van oly módon kiképezve, hogy úgy a fölső, mint az alsó ablakszár-