61094. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cink és ólom mangántartalmú komplex érceinek kezelésére

és hogy az elektrolitos fürdőben a szerzett aktiv savasságnak legföljebb 2%-a maradjon. A folyadékot ismét a mosófürdőbe vezetjük és az ércen átáramoltatjuk, hogy újabb adag cink- és mangánszulfátot vegyen föl, ezután ismét elektrolitos fürdőbe áramoltatjuk, ahol a leírt elektrolízisen megy keresztül és így tovább mindaddig, amíg az érc az összes cinktől és mangántól meg nincs szabadítva. A magánnak az ércben és az elektrolitben való jelenléte szükéges előföltétele annak, hogy tiszta és vastag, szivacsszerű részektől, cinkoxidtól és káros kénvegyületektől mentes cinklerakódásokat kapjunk, mely anyagok képződése a cinknek komplex ércekből elektrolízis útján való előállítására irányuló eddigi kísérleteket meghiúsították. Oly esetben, amikor a. cink és ólom érceiből a mangán hiányzik, az elektrolithez oldható mangánazulfátot kell adni. Ezen só előállítására oldhatatlan mangándioxidból indulunk ki, mely az elektrolitos fürdőben rendes körülmények között lerakódik és a mangándioxidot annyi vízzel keverjük, hogy éppen lebegve tartassék. Ezután kénessavoldatot adunk hozzá, melyet a kénércek pörkölésére használt kemence gázainak mosása által kapunk. A kénessavnak a mangándioxidra való hatása folytán tiszta mangánszulfátoldatot kapunk, melyet a cinkazulfáttal együtt az elektrolitos fürdőben fölhasználhatunk. Az eljárás folyamán az egész fölhasznált kénessav kénsavvá alakul át. A nátriumbiszulfátnak a forró pörkölt érchez való hozzáadása azzal az előnnyel jár, hogy a leggondosabb pörkölés mellett is az ércben keletkezett cink- és magánszilikátok és vassók fölbontatnak és helyettük ezen fémek szulfátjai képződnek, melyek a mosást könnyűvé és tökéletessé teszik. A három szulfátnak úgy, mint a cink-, mangán-, és nátriumszulfátnak az elektrolitoldatban való jelenléte nemcsak a tiszta cinknek a katódákon és a tiszta mangándioxidnak az anódákon való lerakódását biztosítja, hanem még az elektromos áram hatását is fokozza. A három, só ugyanis komplex molekulájú kristályosítható hármas sót képez, melyet az áram könnyen megbont. Másodsorban az áram a cink és mangán szulfátjait bontja meg és equivalensként fölszabaduló kénsav a nátriumszulfáttal azonnal iámét egyesül. Minthogy a reakció exothermikus, az áram arányosan erősbíttetik. Az ólom az eredeti érc összes arany- és ezüttartalmával a cink és mangán kivonása után visszamarad és pedig ömleszthető állapotban úgy, hogy ezen visszamaradó fémek kohászata is lehetséges. SZABADALMI IGÉNY. Eljárás mangántartalmú cink- és ólomércek kezelésére, azáltal jellemezve, hogy az ércekhez azok hevítése után 4—6% nátriumbiszulfátot adunk, ezután az ércet vizes nátriumbiszulfátoldat segélyével lehűtjük, majd szűrő fenékkel ellátott mosóedényben nedvesítjük és nátriumbiszulfát oldatával mossuk úgy, hogy a szulfátokká átalakuló ércek a szűrön át elektrolitos fürdőbe áramlanak, melynek anódáit ólom és katódáit cink képezi és amely fürdőben a katódákon cink és az anódákon oldhatatlan mangándioxid rakódik le, míg a megmaradt folyadékot a mosóedénybe újabb ércadag kezelése céljából visszavezetjük, mimellett a fürdő maradéka ólmot és esetleg aranyat és ezüstöt tartalmaz, mely fémek ismert módon kivonhatók és elkülöníthetők. i ps-llas részvénytársaság nyomdaja bl>űaf£31en.