61086. lajstromszámú szabadalom • Rögzítőcsap elektromos izolátorok számára

csap középső részét s ennek megfelelően a (d) nyelvek az (e) harántcsap körül fordulvaj az (f, b) üreges csap megfelelő réseiben mozoghatnak; a (d) nyelveknek tárt helyzetben való rögzítésére az (f, b) csap belsejében eltolódható (n) lapocska szolgál, melyet a (g) csavaranya szorít a nyelvekhez. A szerkezet egyéb működése azonos az előbb ismertetettével. Az 1. és 2. ábrában példaképen három izolátor csoportja van föltüntetve, melyek a találmány értelmében vannak kiképezve és (z) kengyel által hordatnak, melyet viszont feszítővas vesz körül. A 6. ábrában a szigetelőt (w) tartó hordja. Láthatjuk, hogy a tartó elrendezési módja mellékes, a lényeg az, hogy a kapcsolat a vezeték és tartó között még akkor sem szűnik meg, ha úgy a szigetelő belsejét kitöltő cement, mint a szigetelő maga tönkre is menne és lehullna. A 7. és 8. ábrabeli foganatosítási példánál a csap vagy pecek két vagy több.részből áll, melyek egyenként vezettetnek be a szigetelő belsejébe s az összes részek bevezetése után a szigetelőn kívül egyesíttetnek úgy, hogy ezen egyesítés után többé ki nem húzhatók s a tartó és a pecek közti kapcsolat azon esetre is biztosíttatik, ha a kitt és a szigetelő lehullna. 7. ábra ezen példát metszetben, 8. ábra alaprajzban, 9. ábra pedig a pecek nézetében mutatja. (1) fémkengyel, (2) az izolátor, (3) a kittmassza, (4) a kapcsolópecek, mely célszerűen négyszögletes keresztmetszetű és két egymáshoz fekvő (4', 4") darabból áll (9. ábra), melyek (7) szögecsek révén vagy másként mereven vannak egyesítve. A (4') félcsap az (5') és a (4") félcsap) az (5") merev oldalra nyúló nyelvvel bír. Az izolátor összeszerelése céljából először a (4') félcsapot a vele egy darabból álló (5') nyelvvel toljuk be az izolátor üregébe s azután mellette betoljuk a másik félcsap nyelvét úgy, hogy a félcsapok a (6) és (6') síkok mentén egymáshoz feküdjenek s az (5', 5") nyelvek azonos síkban, de egymástól elfordulva álljanak. Ezután a félcsapokat alul összeszegecseljük vagy más módon mereven kapcsoljuk, az üreget pedig cementtel kiöntjük. A perek ekkor merev T-alakú darabot fog képezni, mely nem távolítható el az (1) kengyelből. Természetesen ugyanezen eredményt érjük el, ha a félcsapokat másként egyesítjük vagy több félcsapot — esetleg egy középső csap alkalmazása mel'ett — használunk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Kapcsolócsap elektromos szigetelők számára, mely a szigetelő üregébe való bevezetés után a szigetelőnek és a beiétöltött cementnek elroncsolása után is oldhatatlan kapcsolatot biztosít, jellemezve azáltal, hogy a csapnak a szerelés után elfoglalt $) kerülete nagyobb, mint a szigetelő belső átbocsátó nyílásának legnagyobb mérete és nagyobb, mint a szigetelőt hordó fémrész legnagyobb (0) átbocsátó keresztmetszete. 2. Az (1) alatti kapcsolócsap foganatosítási alakja csavarmenetes (a) résszel, sima (b) szárral és lapos (c) fölső résszel, jellemezve azáltal, hogy a fölső részen egy célszerűen a csaptengelybe eső (e) forgáspont körül két (d) nyelv forgathatóan van ágyazva, melyek a szigetelő üregébe való bevezetéskor fölcsappant helyzetben vannak, a szigetelő (i) falához való ütközéskor azonban a csaptengelyre merőleges helyzetbe jutnak s e helyzetben a csap mentén eltolódható (f) hüvely s az ehhez fekvő (g) csavaranya revén rögzíttetnek. 3. Az 1. és 2. alatti kapcsolócsap foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a csap alsó (a) része furatokkal van ellátva, melyeken kérésziül a külső (m) csavaranyával rögzített (k) vezeték nyúlik át s az (f) hüvely az üreges (b) csap középső részét képezi, a (d) nyelvek pedig, melyek az (e) csap körül fordulnak, az üreges (f, b) csap megfelelő résein át nyúlnak ki. 4. Az 1. alatti kapcsolócsap foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy az két