61044. lajstromszámú szabadalom • Biztonsági lakat

/ - 2 7. ábrán az alsó retesz rekesztőjének fölülnézete, a 8. ábrán a fölső retesz reker.ztőjének fölülnézete. Az (a) lakattokban (1., 5. é3 6. ábra) a (b) fölső retesz és a (c) alsó retesz eltolhatóan vannak ágyazva. A (c) alsó retesz úgynevezett vak retesz gyanánt van kiképezve, vagyis nincsenek rajta kifelé kiemelkedő részek és a rekesztőkkel közreműködve a biztonság növelésére szolgál. A (b) és a (c) reteszek a (d) hasítékokkal (5. ábra) vannak ellátva, melyek segítségével a reteszek az (e) köldökökön vannak vezetve; ezen köldökök az (a) lakattokon vannak megerősítve és a reteszek mozgását határolják. A (a) lakattokban egymás fölé rétegezve az alsó retesz (fl, f2, f3, f4) rekesztőlemezei és a fölső retesz (gl, g2, g3, g4) rekesztőlemezei (különösen áz 1., 4., 7. és 8. ábrán láthatók) fekszenek. A rekesztőlemezek a (k) hasítékokkal vannak ellátva, melyek reteszeken megerősített (i) akasztó peckekkel működnek közre; mindegyik reteszen négy akasztópecek van alkalmazva. A lakat zárására való kulcs (hl, h2) szakállai a rekesztőknek ismert (11, 12) mélyedéseivel (7. és 8. ábra) működnek közre. Az 1. ábrán látható zárási helyzetnél az (fl) fölső rekesztő (m) fölső élével fönt a lakattokhoz támaszkodik .úgy, hogy (h) hasítékai a (c) alsó retesznek megfelelő jobboldali (i) peckeivel nincsenek szemben, tehát a (c) retesz nem mozoghat balra. Minthogy ezenkívül az (fl) rekesztelőlemeznek hasítékmentes (n) baloldali éle a (b) retesz baloldali (i) akasztópeckéhez támaszkodik, a (b) retesz nem tolható jobbra, ami a lakat nyitására volna szükséges. A (b) fölső retesz (gl) rekesztője (o) alsó élével lent a lakattokhoz támaszkodik úgy, hógy az 1. ábrán szakadozott vonalakkal jelzett hasítékai a (b) retesz baloldali (i) akasztópecke felé vannak eltolva. Minthogy továbbá a (gl) lemez (p) hátsó éle a (c) alsó retesz jobboldali (i) akasztópeckéhez támaszkodik és ezáltal jobbra való eltolás ellen biztosítva van, a (b) retesz jobbra való eltolás ellen nemcsak az (fl) rekesztő, hanem a (gl) rekesztő is biztosítja. Ugyanezen állapot, mint a két fölső (fl) és (gl) rekesztőknél leírtuk, van minden többi rekesztőnél úgy, hogy tehát kölcsönös biztosítás áll fönn és minden egyes rekesztő egyúttal a különböző'irányokban mozgó két retesz biztosítására szolgál. Ha a lakatot ki akarjuk nyitni, a kulcsot bedugva, rendes módon forgatjuk. Eközben a (hl) és (h2) szakállak az egyes rekesztőket megfogják és előbb függőleges irányban tolják el, míg azok a 2. ábrán föltüntetett helyzetbe nem értek, melynél az (fl) rekesztőlemez (m) éle és a (gl) rekesztőlemez (o) éle többé nem támaszkodnak a lakattok megfelelő éleihez ós valamennyi rekesztőlemez (h) hasítékai a hozzájuk tartozó (i) akasztópeckekkel szemben-vannak. A kulcs tovább forgatásánál a (b) retesz jobbra, a (c) retesz pedig balra mozog el (3. ábra). Ezen mozgás azért lehetséges, mert a (b) retesz baloldali (i) akasztópeckei az előbb a mozgásnak ellentálló (fl) rekesztőt maguk előtt tolják föl a (c) retesznek szembejövő jobboldali (i)' akasztópeckeire, a (c) retesz jobboldali (i) akasztópeekei pedig megfordítva a (gl) rekesztő (p) hátsó oldalát fogják meg és ezen rekesztőt a (b) retesz baloldali (i) akasztópeckére tolják föl. Mindegyik sorozatrekesztő tehát a hozzátartozó retesszel szembefut és mindegyik retesz a másik retesz rekesztőit maga előtt tolja. A lakat zárásánál az egyes részek a 3. ábrán látható helyzetből az 1. ábrán föltüntetett helyzetbe visszátérnek. SZABADALMI IGÉNY. Két sorozat rekesztővel ellátott lakat, azáltal jellemezve, hogy ellenkező irányokban záró két retesz van alkalmazva, melyek mindegyikét a megfelelő rekesztősorozat munkaélein kívül még a másik reteszhez tartozó rekesztősorozat hátsó élei is elrekesztik és jellemezve a rekesztők elrendezése által, melynek folytán azok zárásnál a hozzájuk tartozó reteszekkel szembefutnak. (1 rajzlap melléklettel.) P ALIAS HSSJ v'tNVTÁjieAftÁG HYOMDÁJA BUDAPESTEN