61024. lajstromszámú szabadalom • Kétütemű gázgép

.•íí Megjelent 1913. évi szeptember hó 135-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMILEIRAS 61024. szám. V/d/a. OSZTÁLY. Kétütemű gázgép. K. LEHOTZKY GYULA FÖLSÓIPARISKOLAI TANÁR BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1912 december hó 5-ike A generátorgázzal vagy kohógázzal működő kétütemű gázmotorok legismertebb és legelterjedtebb typusa a Körting-féle kétütemű gázmotor. Ez a szerkezet abban az esetben, amidőn kohógázzal dolgozik, gyakorlati értelemben nem kifogásolható, amennyiben a táplálására szolgáló gáz ez esetben a kohóüz&mnek oly mellékterménye, amely máskülönbéin lamúgy sem voina gazdaságosabban értékesíthető. Egészen másképen alakult azonban a dolog, ha e motort generátorgáz,zaíi járatjuk, amelyet külön e célra kell előáljlítar nunk,tehát lényeges értéket képvisel. Mert akkor érvényesül e szerkezet egy végzetes hátránya, a rendkívül rosszs gazdasági hatásfok, amely e motornak a teljesítményéhez arányított rendkívül nagy gázfogyasztásából származik. Ennek oka, hogy az explózió és expanzió lefolyása után bevezetett kimosó levegő beáramlása alkalmával nem állanak elő azon elméletileg föltételezett viszonyok, amelyek a körfolyamat e szakának alapgondolatát képezték, hanem — bárhogy is állítsuk a töltősizivattyúk vezérművét —- a kimosó levegő vagy bem; tisztítja meg elegendő módon a hengert és a következő explózió a tisztátlan keverék folytán vagy előgyújtási okoz vagy1

tökéletlen 'elégést létesít, vagy, ami a leggyakoribb, a kimosó levegővel friss gáz is ömlik ki a hengerből, még mielőtt a visszatérő dugattyú a kiömlőnyílásokat elzárta volna s a kompresszió megkezdődött volna. Ezen a hátrányon segít a jelen szabadalom tárgya, olyképen, hogy a kimosó levegő nem a gázszelepen át, hanem külön csatornákon jut a hengerbe, amelyeknek nyitását és zárását a megvastagított dugattyúrúd végezi önműködően. A szerkezetet az 1. ábra hosszmetszetben, a 2. ábra keresztmetszetben mutatja A—B szerint. (Sl) és (S2) a gázbebocsátiói szelepet, melyek (b—b) csövek révén a (G) gáztartánnyal vannak kapcsolva, amelybe egy gázkompresszor nyomja, állandóan a gázt. A gázkompresszor a rajzban nincs ábrázolva. Egy, ugyancsak a rajzban nem ábrázolt légszivattyú állandóan levegővel tölti az (L) légtarfcányt, amelynek (e—e) összekötő csövei szolgálnak a henger két végére alkalmazott (al) és (a2) légzsákokhoz, amelyekből1

a (cl—c2) csatornákon át jut a kimosó levegő a (H) hengerbe. A működés már most a következő: A rajzban a (D) dugattyú mellső holt-