60996. lajstromszámú szabadalom • Köpőcsésze állandó vízöblítéssel
határolja, amely azonban nem zárja el azt teljesen, hanem a (k) fenéklap síkja fölött végződik. A köpőcsésze működés© következő: Tegyük föl, hogy a csésze vízzel van megtöltve, mely egészen az (f) kivágásokig és a kamra (k) fenéklapjáig emelkedik úgy, hogy a víz fölszine pontosan az (n) falig ér. A beömlőcsövön át befolyó víz ía cső könyökalakú hajlásánál megtörik és befordul a kamrába. Közben átzuhan az (i) hídon és a víztükörre esik. Ezen zuhanás egészen enyhe lehet, de mindenesetre elegendő erős lesz arra, hogy a csészében lévő víz tükrét állandó mozgásban tartsa. Ez a mozgás továbbterjed a csészében s mivel iazt a fal a csésze közepe felé tereli, ennélfogva a keletkezett hullámok állandóan radiális irányban terjednek tovább a csésze széle felé. Éppen a fönt említett körülmény és sajátos kiviteli alak, vagyis, hogy a csésze körben lefolyó helyekkel van ellátva és hogy ;a vízhullámok radiális irányban terjednek iezek felé, képezi a köpőcsésze jellemző tulajdonságát. A körben elrendezett lefolyó nyílások ugyanis a csésze kerületén egyenletesen elosztott szívóhatást hoznak létre. Az egy lefolyó nyílással ellátott régebbi rendszerű köpőcsészéknél a köpetnek meg kellett torlódnia, miközben könnyen megakadt, sőt le is rakódott. Az új köpőcsészénél minden egyes köpetrész, amint a vízbe esik, azonnal a legközelebbi kerületi pont felé veszi útját és anélkül, hogy előbb összeállana, vagy lerakódnék, gyorsan és simán eltűnik szem elől, vagyis az (e) karima alá jut, hol a (c) párkány elfödi. Azon körülmény, hogy az (f) kivágások síkfölületen feküsznek, szintén nagy fontossággal bír. Ha ugyanis a víznek egy kiemelkedő karimán kellene átfolynia, akkor a köpet, főleg gyönge vízöblítés mellett, gyakran megakadna ezen karimánál, így azonban, anélkül, hogy lerakódhatnék, csúszva, simán fölemelkedik a lefolyónyílásokhoz. A keletkezett hullámoknak radiális irányban a karima felé való terjedése támogatja az előbb leírt szívóhatást. A köpetre elülről kifejtett húzáshoz ugyanis hátulról egy taszító erő járul, mely két erőnek együttes hatása sokkal nagyobb és tökéletesebb, mintha csak az egyik erő hatna. A csészében lévő vizet másféleképen is lehet hullámzásba hozni. Ha ugyanis a csészét úgy képezzük ki, hogy az (n) fal alatti beömlő hasíték rendes vízállásnál csaknem teljesen el legyen zárva, akkor a kamrában pillanatokig nagyobb nyomás keletkezik, minek folytán a víz lökésszerűen bugygyan ki az (n) fal alatt. A további hatás megegyezik az előbbiekben leírtakkal. Még az (1) lejtős kamrafenék célját kell megmagyaráznunk. Ennek az a rendeltetése, hogy ha a csésze fenekén piszok rakódott le és azt ki akarjuk öblíteni, akkor egy erős vízsugarat vezetünk be, melyet az (1) lejtős fenék a csésze feneke fölött keresztben átömleni kényszerít úgy, hogy az a piszkot magával kisodorja. A lefolyt víz és köpet az (a) tartányon és a (b) levezető csövön át egy gyűjtőbe jut, hol könnyen lehet fertőtleníteni. Az új köpőcsésze állandóan használatban tartható anélkül, hogy azt, az egyszeri öblítéstől eltekintve, tisztogatni kellene. Kezelése tehát kényelmes és az aesztetikai szempontoknak is teljesen megfelel, mert a köpet csak rövid ideig és akkor sem csomódban összeállva látható úgy, hogy az kifogástalan és tökéletes egészségügyi berendezésnek tekinthető. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Köpőcsésze állandó vízöblítéssel, azáltal jellemezve, hogy a csésze egy külső le. folyató tartányba van helyezve és egy körülfutó széles karimával bír, amelyben. koszorúalakban szimmetrikusan elrendezett lefolyó nyílások vannak kiképezve. 2. Az 1. igénypontban védett köpőcsésze kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a csésze karimája kifelé lejtősen emelkedik úgy, hogy a víz mindig csak a lefolyó nyílások alsó széléig érhet.
