60996. lajstromszámú szabadalom • Köpőcsésze állandó vízöblítéssel

határolja, amely azonban nem zárja el azt teljesen, hanem a (k) fenéklap síkja fölött végződik. A köpőcsésze működés© következő: Tegyük föl, hogy a csésze vízzel van megtöltve, mely egészen az (f) kivágásokig és a kamra (k) fenéklapjáig emelkedik úgy, hogy a víz fölszine pontosan az (n) falig ér. A beömlőcsövön át befolyó víz ía cső könyökalakú hajlásánál megtörik és befor­dul a kamrába. Közben átzuhan az (i) hí­don és a víztükörre esik. Ezen zuhanás egé­szen enyhe lehet, de mindenesetre elegendő erős lesz arra, hogy a csészében lévő víz tükrét állandó mozgásban tartsa. Ez a moz­gás továbbterjed a csészében s mivel iazt a fal a csésze közepe felé tereli, ennél­fogva a keletkezett hullámok állandóan ra­diális irányban terjednek tovább a csésze széle felé. Éppen a fönt említett körülmény és sa­játos kiviteli alak, vagyis, hogy a csésze körben lefolyó helyekkel van ellátva és hogy ;a vízhullámok radiális irányban ter­jednek iezek felé, képezi a köpőcsésze jel­lemző tulajdonságát. A körben elrendezett lefolyó nyílások ugyanis a csésze kerüle­tén egyenletesen elosztott szívóhatást hoz­nak létre. Az egy lefolyó nyílással ellá­tott régebbi rendszerű köpőcsészéknél a köpetnek meg kellett torlódnia, miközben könnyen megakadt, sőt le is rakódott. Az új köpőcsészénél minden egyes köpetrész, amint a vízbe esik, azonnal a legközelebbi kerületi pont felé veszi útját és anélkül, hogy előbb összeállana, vagy lerakódnék, gyorsan és simán eltűnik szem elől, vagyis az (e) karima alá jut, hol a (c) párkány elfödi. Azon körülmény, hogy az (f) kivágások síkfölületen feküsznek, szintén nagy fon­tossággal bír. Ha ugyanis a víznek egy kiemelkedő karimán kellene átfolynia, ak­kor a köpet, főleg gyönge vízöblítés mel­lett, gyakran megakadna ezen karimánál, így azonban, anélkül, hogy lerakódhatnék, csúszva, simán fölemelkedik a lefolyónyí­lásokhoz. A keletkezett hullámoknak radiális irány­ban a karima felé való terjedése támo­gatja az előbb leírt szívóhatást. A köpetre elülről kifejtett húzáshoz ugyanis hátulról egy taszító erő járul, mely két erőnek együttes hatása sokkal nagyobb és töké­letesebb, mintha csak az egyik erő hatna. A csészében lévő vizet másféleképen is lehet hullámzásba hozni. Ha ugyanis a csé­szét úgy képezzük ki, hogy az (n) fal alatti beömlő hasíték rendes vízállásnál csaknem teljesen el legyen zárva, akkor a kamrá­ban pillanatokig nagyobb nyomás keletke­zik, minek folytán a víz lökésszerűen bugy­gyan ki az (n) fal alatt. A további hatás megegyezik az előbbiekben leírtakkal. Még az (1) lejtős kamrafenék célját kell megmagyaráznunk. Ennek az a rendeltetése, hogy ha a csésze fenekén piszok rakódott le és azt ki akarjuk öblíteni, akkor egy erős vízsugarat vezetünk be, melyet az (1) lejtős fenék a csésze feneke fölött ke­resztben átömleni kényszerít úgy, hogy az a piszkot magával kisodorja. A lefolyt víz és köpet az (a) tartányon és a (b) levezető csövön át egy gyűjtőbe jut, hol könnyen lehet fertőtleníteni. Az új köpőcsésze állandóan használatban tartható anélkül, hogy azt, az egyszeri öb­lítéstől eltekintve, tisztogatni kellene. Ke­zelése tehát kényelmes és az aesztetikai szempontoknak is teljesen megfelel, mert a köpet csak rövid ideig és akkor sem cso­módban összeállva látható úgy, hogy az ki­fogástalan és tökéletes egészségügyi be­rendezésnek tekinthető. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Köpőcsésze állandó vízöblítéssel, azáltal jellemezve, hogy a csésze egy külső le­. folyató tartányba van helyezve és egy körülfutó széles karimával bír, amely­ben. koszorúalakban szimmetrikusan el­rendezett lefolyó nyílások vannak kiké­pezve. 2. Az 1. igénypontban védett köpőcsésze ki­viteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a csésze karimája kifelé lejtősen emelke­dik úgy, hogy a víz mindig csak a le­folyó nyílások alsó széléig érhet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom