60990. lajstromszámú szabadalom • Cellakapcsoló elrendezés a kapcsolási csoportoknak finom fokozatban történő kapcsolására segédcellák használata mellett

hát, tehát kisül. Az (U) átkapcsoló átállítása a rajzon látható egyik állásból a másikba kézzel történik és a (KI, K2) kefék bármely állásában végezhető. Az átkapcsolás a (KI, K2) kefék valamely főállásában, arra való tekintet nélkül végezhető, hogy a töltő- vagy kisütőkefék ugyanazon vagy különböző kontaktusokon állanak-e. A szükséges összellenállást — mint azt a 11. ábrán ábrázoltak — két, (w-f-wlj ellenállásra oszthatjuk és a (wl) ellenállást a segédkapcsolóhoz kapcsolhatjuk. Ezáltal elérjük, hogy a (wl) ellenállás periodikusan kikapcsolódik az áramkörből, míg a (w) ellenállás folytonosan az áramkörben marad, ha az (e) cella be van kapcsolva. Úgy a töltő, mint a kisütőoldal ismert módon szikrakioltóval látható el. 110 voltos telepnél a kapcsolócsoportok két-két, 220 voltos telepnél pedig négy-négy elemből állhatnak, a segédcella elemeinek száma egy, illetve kettő. A kapcsolócsoportokat ezen elv szerint előnyösen lehet három-három részre is osztani, mint az a 12—18. ábrán látható. A cellakapcsoló három (81, 82) és (S3) skontaktussinnel és három (KI, K2) és (K3) kefével van fölszerelve, a segédkapcsolónak pedig három (cl, c2, c3) kontaktusa van. Ezenkívül két csoprt (cl) és (c2) segédcella lel alkalmazást, melyek mindegyikének feszültsége a kapcsolócsoport feszültségének körülbelül egy harmadrésze. A (K4) segédkefe ebben az esetben is kényszermozgás-A 12. ábrának megfelelő helyzet: kisütő « 14. « « 16. « « 18. « szerűén mozog együtt a főkefékkel. Hogy a segédcellákat fölváltva pót- és ellencellák gyanánt használhassuk, ennél a foganatosítási alaknál szintén külön átkapcsoló is szükséges. A cellakapcsoló működési módja egyébként az előzővel teljesen megegyezik. A 12. ábrán a segédeiellák teljesen működésen kívül vannak ábrázolva. Az áram az (A) vezetékből a (K4, cl, Nx, U, Sl, KI, n3) úton folyik a (B) vezetékbe. Ha a töltő feszültséget növelni kell és így (KI, K2, K3) keféket fölfelé toljuk, a (K2) kefe, — amint az a 13. ábrán föl van tüntetve — az (n3) kontaktussal jön érintkezésbe és a (K4) kefe a (cl) és (c3) kontaktusokat egymással összeköti. Ezáltal még nem növekedik a feszültség. Ha azonban a 14. ábrán látható helyzet eléretett, a (KI) kefe elhagyta az (n3) kontaktust ós a (K4) kefe közvetítésével most az (el) segédcellacsoport van a főfeszültséghez kapcsolva. A 15. ábrán látható helyzetben ugyanazon feszültség uralkodik, míg ellenben a 16. ábrán látható helyzetben az (U) átkapcsoló ama kapcsoló helyzetben van föltüntetve, melyben a két (el-(-e2) segédcelle feszültsége a főfeszültséggel összegeződik. A 17. ábrán látható helyzetben, a 2., illetőleg a 8. ábrákon látható helyzeteknek megfelelően az (E2) kapcsolócsoportot az (el-f-e2) cellák sütik ki, míg a 18. ábrán mindkét (el-4~e2) segédeella ellencella gyanánt kapcsolva van föltüntetve. Tehát a következő fokozatok keletkeznek: feszültség = B+E3 « = B-4-E3+el 110 voltos telepnél mindegyik kapcsolócsoport pl. három-három elemből és a két segédcellacsoport egy-egy elemből, 220 voltos telepnél pedig mindegyik kapcsolócsoport hat-hat és a két segédcellacsoport két-két elemből állhat, mint az a 19. ábrából kitűnik. A (wl) és (w2) ellenállásokat a (w3) és (w4) ellenállások, melyek a kétrészű (<?1) és (c2) kontaktusokhoz vannak ' « -= B+E3-Hel+e2) « = B-j-E3-j-B2—(el+é2) kapcsolva (19. ábra), teljesen vagy részben helyettesíthetik. Ha a telep töltőoldalán a kapcsolócsoportok megosztása ugyancsak kívánatos, ez a föntebb leírt tiszta ellencellaelv szerint történhetik, mint az a 19. ábrán látható. Ez a kapcsolási elrendezés főleg egyes átkapcsoló esetében igen egyszerű, mintáz a 20. ábrán látható, mert ekkor az (U) átkapcsoló elmarad.