60990. lajstromszámú szabadalom • Cellakapcsoló elrendezés a kapcsolási csoportoknak finom fokozatban történő kapcsolására segédcellák használata mellett

henézség elesik, a kettős cellakapcsolóknál azonban még az a hátrány is föllép, hogy a segédcellák a telep többi részével együtt sülnek ki, miért is azokat bizonyos időkö­zökben újra kell tölteni. Erre a célra külön töltöbérendezés szükséges, vagy pedig át­kapcsoló segélyével kell a töltőoldalon a eegédcellákat tölteni. Míg az a töltés folya­matban van finom szabály ozás nem áll ren­delkezésre, ha csak nem alkalmazunk két segédcellacsoportot, az ezekhez tartozó ve­zetékkel. Ez azonban egyrészt megdrágítja a szerkezetet, másrészt bonyolódottá teszi a kezelést, mert állandóan a töltésre kell gondolni és mert a két segédeellacsoportot csakis akkor lehet átkapcsolni, mikor a töltő és kisütő kefék egy magasságban van­nak, mert ellenkező esetben a közöttük lévő cellákat röviden zárnák. A találmány tárgyát tevő elrendezésnél ugyancsak külön segédcellák vannak alkal­mazva, de oly módon, hogy ezek fölváltva ellencellák és pótcellák gyanánt szerepelnek. Ily módon elkerüljük az ismert elrendezé­seknél föllépő összes hátrányokat és egyet­len segédcellacsoport és az ehhez tartozó vezetékek alkalmazásával kettős cellakap­csolóknál is biztosíthatjuk a finom szabá­lyozást. A csatolt rajzokon az 1—5. ábra a kapcsolási elrendezés egy ismert foganatosítási alakját tünteti föl a kontaktuskeféknek öt egymást követő állásá­ban, a 6. ábra az 1—5. ábrán látható elrende­zés módosított foganatosítási alakja, a 7—11. ábra az elrendezés más foganato­sítási alakjának módosítása, a 12—18. ábra az elrendezés harmadik fo­ganatosítási alakja, a 19. ábra a 12—18. ábrán látható elren-­dezés módosítása és a 20. ábra egyes cellakapcsolóhoz való séma. Az 1—5. ábrán látható ismert cellakap­csoló elrendezésnél a segédcellákat idősza­kosan csakis ellencellák gyanánt kapcsol­juk be a telep kisütő oldalába. A rajzokon nem ábrázolt töltőoldal ismert módon ren­dezhető be. A kisütő oldalon a mozgatható kontaktusszán ugyancsak ismert módon két egymással összekapcsolt, de egymástól szi­getelt (KI, K2) kontaktuskeféből áll, melyek az (SÍ), illetve (S2) kontaktussineken csúsz­nak úgy, hogy pl. az egyik (nl, n2, n3) stb. cellakontaktus a (KI, K2) keféken át vezető összeköttetésben van az (Sl) vagy (S2) sín­nel (1. és 3. ábra). A két (Sl) és (S2) sin két szomszédos cellakontaktus közül egy­egy cellakontaktussal (2. ábra), vagy pedig ugyanavval a cellakontaktussal lehet kap­csolva (4. ábra). A (K3) segédkefe a (KI, K2) kefével kényszermozgásszerűen van kapcsolva és fölváltva a (cl) és (c2) kon­taktusokat köti össze az (A) kisütő vezeték­kel úgy, hogy az (e) ellencella fölváltva be-és kikapcsolódik. Ha pl. az 1. ábrán látható állapotból ki­indulva a végső feszültséget nagyobbítani akarjuk, a (KI, K2) keféket pl. csavarorsó segélyével fölfelé mozgatjuk. A 2. ábrán a (KI) kefe az (n3) és a (K3) kefe a (cl, c2) kontaktusokkal áll kapcsolatban. A hálózat­feszültség még nem változott meg, mert az (E3) kapcsolócsoport az (e) ellencellán és szükség esetén az esetleg el is hagyható (w) ellenálláson át sül ki. A 3. ábrán a (K3) kefe elhagyta az (n4) kontaktust, az (E3) csoport most a telep többi részével együtt sül ki, azonban a telep feszültsége nem növe­kedett még az (E3) kapcsolócsoport egész feszültségével, mert a (K3) segédkefe az (e) ellencellát az áramkörbe bekapcsolva tartja. A (KI, K2) kefe további mozgása közben a (K2) kefe — mint az a 3. ábrán látható — az (n2) cellakontaktusra és a (K3) segédkefe a (c2) kontaktusra jut, tehát mert az (e) ellencella ki van kapcsolva, a telephez az (E3) csoport egész feszültsége hozzá van kapcsolva. Minden oly esetben, melyben valamely nagy, rugalmas hálózatot több párhuzamo­san kapcsolt akkumulátortelep, vagy több telep és dinamógép táplál, a (cl) kontak­tusnak c?ak átmeneti kontaktus gyanáDt kell szerelnie, mert a tápláló pontokon föl­lépő feszültségváltozások ebben az esetben jóval kisebbek, mint az egyes akkumulá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom