60987. lajstromszámú szabadalom • Kamrás körszárító

Megjelent 1913. évi szeptember hó 9-én. y^^lÓG/^/^ MAGY. SZABADALMI SZABADALMILEIRAS 60987. szám. XVU/f. OSZTÁLY. Kamrás körszárító. RAKOWSKI JULIÁN TECHNIKUS WARSCHAUBAN. A bejelentés napja 1912 április hó 18-ika Az ismert kamrás körszárítoknál a szárító levegő a berendezést lehűtötte nem teljesen telített állapotban hagyja el. E hátrányt igyekszik megszüntetni a találmány, mely a kamrás körszárító olyan kiképezésében áll, melynek révén lehetővé válik a . szárító levegőt kémény . Vagy ventilátor alkalmazása nélkül ..is' minden épen, üzemben lévő kamrán át egyforma megállapított, úton vezetni. E célból mindem kamra födelében zárható bebocsátónyílások s az -egyes kamrák között sajátos módon f&tŐkamrák vannak elrendezve, melyek a szomszédos kamra fölső részébe vezető lezárható átvezető csatornákkal vannak ellátva. A példaképen kerámiai termékek szárítására szolgáló föltüntetett foganatosítási alak az 1. ábrán egy sor kamrán át vezetett : függélyes metszetben van föltüntetve; 2. ábra baloldala az 1. ábra Á—B, jobboldala pedig annak C—D szerinti metszete; 3. ábra a 2. ábra E—F szerinti vízszintes metszete. A szárító két sor tetszés szerinti számú (1, 2, 3) stb. kamrából áll. A töltőajtóval ellátott kamrák (a) födelében lezárható (b) nyílások vannak elrendezve, míg a (c) kamrafenéken oldalt elrendezett (d) nyílások (e) csatornákba torkolnak, melyek a (g) fa'ak' alsó (f) nyílásain keresztül a kamrafenekek alatt lévő (hl, h2) stb. fűtőkamrákKal közlekednek. A fűtőkamrákban fekve bordacsövek vagy más (i) fűtőtestek gőzzel vagy gázokkal egy központból v^gy külön-külön fűthetők. A fűtőkamráknak a (g) falakkal párhuzamos (k) falai (1) nyílásokkal bírnak, melyek jóval magasabbak és nagyobb szabad keresztmetszetűek, mint az (f) nyílások; az (1) nyílások az egyes kamrákat egymástól elválasztó (n) kettős falak közötti (m) térbe nyílnak, melyeknek a födém közelében lévő fölső (o) nyílásai elzárhatók és amelyek a szárító levegőnek az egyik kamrából a másikba való átvezetésére szolgálnak'. Mindegyik kamrasor a másikkal a szárító két végén egy ,végigmenő (p) csatorna révén van összekötve. Ha föltételezzük, hogy négy kamra van üzemben, a szárítási folyamat következőképen megy végbe: A szabadból a nyitott (b) nyíláson át az (1) kamrába fölülről belépő friss levegő körüláramolja a szárítandó anyagot, eközben lehűl és (d, e, f) úton a (hl)^ fűtőkamrába jut, ahol fölmelegszik és ennek