60971. lajstromszámú szabadalom • Csavarbiztosítás

A biztosítás (1. ábra) egy célszerűen hat­oldalú (P) acéllemezből áll, melyből az (L) lyuk van kicsákozva. E lyuknak (H) széle, mely néhány sugárirányú (i) bevágással van megszakítva, spirális vonal alakjában fut, melynek alakja azon orsó átmérőjétől és csavaremelkedésótől függ, amelyre a bizto­sítás fölcsavarandó. A spirális vonal alakja ugyanis azon vonalnak felel meg, melyet akkor kapunk, ha az orsó csavarmenetének alapvonalát a síkba lenyomva képzeljük. Ha az 1. ábrán föltüntetett biztosítólemezt egy orsóra csavarjuk, akkor a lyukszél összes pontjai erősen a csavarmenet alapjába szo­rulnak és így oly csavarmenetet képeznek, mely a függélyes vetületben nézve, meg­felel a 2. ábra szerinti (L) lyuk alakjának. Itt tehát a lyuk (H) szólének alapja oly kört képez, melynek átmérője egyenlő az orsó magátmérőjével. Az (L) lyuk (H) szé­lén az (i) kivágások között levő (A) nyel­vek erősen a csavarmenetbe szorulnak és a lemez szorosrahúzása után kilincsfogak gyanánt működnek, melyek a biztosítás ön­működő oldását megakadályozzák. Ajánlatos a (P) tárcsát külső szélén is fölhajlítani, mint ezt a 3. és 4. ábra mu­tatja úgy, hogy a tárcsa rugalmassá téte­tik. Ezáltal a tárcsa nagyobb merevséget kap ós egyidejűleg a tárcsának a csavar­kulccsal való megfogása is megkönnyíttetik, mimellett továbbá a csavaranyára a [3. áb­rán (M)] fölfekvő fölülete is csökkentetik úgy, hogy könnyebben oldható. Az 5—8. ábrákban föltüntetett kiviteli alaknál a biztosítótárcsa nemcsak a spirális vonal alakjában kicsákozott belső rugalmas (A) kilincsfogakkal van ellátva, hanem külső kerületén külső rugalmas (B) nyelvekkel is bír. Az 5. ábra a tárcsát közvetlenül a csá­kózás után mutatja. A (B) külső nyelvek fölfelé és sugárirányban a csavarorsó felé befelé is meghajlíttatnak, mint ezt a 6. és 8. ábra mutatja. E kiviteli alaknál az ed­zett bádognyelvek éles szélei kívülről a csavarmenethez fekszenek és pedig azon iránnyal ellentétesen, amelyben a biztosítás szorosra húzatik, mimellett ezek a nyelvek is hozzájárulnak a nem szándékolt meg­lazuláshoz. Ezek a külső nyelvek bizonyos körülmények mellett jelentékenyen meg­javítják az 1—4. ábrában föltüntetett csa­varbiztosítás működését, mely utóbbi csak a belső (A) nyelvekkel van ellátva, Magától értetődik, hogy a biztosítás akkor is kielé­gítő hatással bír, ha csak a külső (B) nyel­vek alkalmaztatnak. A 9—11. ábrák szerint az 1—4. ábrák szerinti biztosítótárcsák nagyobb vagy ki­sebb számban egy csavarmenetnek meg­felelő távolságban egymásra vannak he­lyezve és egy közös, csavaranyaszerű (D) tokba vannak beszorítva. Ezáltal egy ön­magát biztosító csavaranya képeztetik, mely rugalmas csavarmenettel bír. A tárcsák egymástóli távolsága, úgy mint a föltünte­tett példánál, a csavarmenet egyszerű emel­kedésével lehet egyenlő vagy pedig csak minden második vagy harmadik stb. menet használtatik ki, amennyiben alkalmas- szi­lárdságú (Z) betétek alkalmaztatnak. Az összes itt leírt biztosításoknak műkö­dési módja a tárcsagyűrű vagy gyűrűk csekély tömegéhez viszonyítva nagy nyoma­tékon alapszik, amellyel a rugalmas kilincs­nyelvek kényszeríttetnek, hogy a biztosí­tásnak az alátét felé való meghúzásánál a csavarorsómenetbe szoruljanak. Az is nagy jelentőséggel bír, hogy az összes rugalmas nyelvek egyidejűleg kapaszkodnak a csa^ varmenetbe. Az alátétre kifejtett rugalmas nyomás természetesen szintén előnyös. Megjegyzendő, hogy már ajánltattak oly csavarbiztosítások, melyek egy, az orsóra fölesavarandó, köralakú lyukkal biró rugal­mas tárcsából állnak. Ezektől a biztosítá­soktól, melyek összes ismert kiviteli alak­jaikban szerkezeti hiányokat mutattak és gyakorlati alkalmazásuk is igen kis mér­tékű, mindenekelőtt abban különbözik a találmány, hogy a lyuk oly módon van csákozva, hogy széle egy, a csavarmenet alapvonalának megfelelő spirálisba esik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Csavarbiztosítás, mely egy rugalmas (P) fémtárcsából áll, mely egy, a csavar­orsónak megfelelő (L) lyukkal bír, mely-

Next

/
Oldalképek
Tartalom