60905. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ónnak ezüsttartalmú ólomból való kivonására

SZABADALMI LEÍRÁS 60905. szám. xn/d. OSZTÁLY. Eljárás ónnak ezüsttartalmú ólomból való kivonására. BESLEY BRIAN CHARLES BÁNYAFÖLÜGYELÓ HOWELLBEN. A bejelentés napja 1912 junius hó 28-ika. Elsőbbsége 1911 julius hó 19-ike. Jelen találmány tárgya ónnak ólomból vagy ezüsttartalmú ólomból való kivonására vonatkozik és eljárásból áll, mely szerint az ónt az említett N

anyagokból ólomoxyd segítségével oxyd gyanánt vonjuk ki. Az eljárás serpenyőben vagy tégelyben is foganatosítható, de a gyakorlatban nagy üzemben lángkemencében kell foganatosítani. A kemencébe kősót vagy közönséges sót adagolunk és azt a kemence hőmérsékletének a só olvadási hőfokára való eme- I lése és ezen hőfokon való megtartása által folyékony állapotba hozzuk. Közönséges só helyett boraxot is alkalmazhatunk, de ez aránylag nagy ára miatt és azért sem alkalmas, mert az ezüsttartalmú ólommal salakká lesz, melyből a borax gazdaságosan vissza nem nyerhető. A gyakorlatban aránylag csekély költsége folytán a konyhasó a^ legelőnyösebb. Az ezüsttartalmú ólmot a kemencében lévő olvadt só fürdőjébe szilárd állapotban belevethetjük vagy olvadt állapotban beleönthetjük. Az ezüsttartalmú ólom a fürdőben lesülyed és fölötte az olvadt só födelet képez, melynek igen vastagnak, előnyösen körülbelül 10 cm. vastagnak kell lennie. Ezen födél az ezüsttartalmú ólomnak a külső levegővel való érintkezés által okozott elpárolgását és az ebből származó ólom- és ezüstveszteségeket megakadályozza. A sófürdőt és a benne lévő ezüsttartalmú ólmot olvadt állapotban tartva a kemencébe ólomgelétet vagy vörös ólomoxydot (előnyösebben ólomgelétet) adagolunk. Az ezüsttartalmú ólomban lévő ón minden súlyegységére körülbelül két súlyegység ólomgelétet vagy vörös ólomoxydot veszünk, de megfelelő határok között többet vagy kevesebbet I is adagolhatunk. • Körülbelül félóia múlva, miközben az ón az ólomoxyddal egyesült és az olvadt ólmot elhagyta, a kemencét lecsapoljuk és az olvadt ólmot, mely az ezüsttai^almú ólomnak ezütrészeit foglalja magában, vályúkba bocsátjuk, a sót készletbe helyezzük és az ónólomoxydot darabokban kiszedjük. Ezután a kemencében újabb adagot kezelhetünk és az előbbi folyamatnál készletbe helyezett sót újra fölhasználhatjuk. Az ólom-ezüstterrmék ónt csak nyomokban tartalmaz. Az ón-óloraoxydot redukáló atmoszférában aknás kemencében redukáljuk és pedig koksszal és az ezüsttartalmú ólom termelésére használt kemencében kapott salakkal. Ily módon ón-ólomforrasz alakjában forgalomba hozható terméket kapunk. Ha az eljárást kis üzemben serpenyőben