60825. lajstromszámú szabadalom • Biztosítószerkezet váltónak a haladó vonat alatt történő átfordítása ellen

úgy, hogy a (d) emeltyű gyorsan vissza­esik, a (d) lemez alatt megfelelő erősségű fölhajtó erővel bíró rugalmas (h) alátámasz­tás (spirálrúgó) van elrendezve. A gyorsan mozgatott (bl) emeltyű eleven erejének tompítására a lábító löketét rugalmas (i ütközővel határoljuk. Az 1—3. ábrák a berendezésnek , egy váltó mechanikai rögzítésénél való alkal­mazását tüntetik föl. A (b) emeltyű (b2^ vége a lábítóval összeköttetésben lévő (mi n) emeltyű elé kerül, mihelyt a lábítót • va­lamely jármű kerékkoszorúja lenyomta és ezáltal megakadályozza a váltó átállítását. A szerkezet megsérülésének megakadályo­zására akkor, amikor a váltót a lábító fö­lött való elhaladásánál, vagy a váltó föl­nyitott helyzetében állítjuk át, az (m) emel­tyű (n) vége rugalmasan van kiképezve-Ezen esetekben ezen emeltyűvég fölfelé ki­térhet, amint ez a 2. ábrában vonalkázva van föltüntetve. Ha a váltót nem a helyszínen akarjuk elreteszelni (3. ábra),'az (a) lábítóval kon­taktus-elrendezést köthetünk össze, mely vagy nyugalmi áramkört szakít meg, vagy pedig munkaáramkört zár. Ezen kontaktus segélyével a váltóemeltyűt ismert módon rögzítjük vagy szabadítjuk föl, vagy pedig valamely gyenge áramú áramkört, ellenőr­zési célokra, bizonyos irányban vagy meg­szakítunk, vagy zárunk. A működési mód a következő: A (bl) emeltyűkar (b2) nyúlványával (c) rúd van összekötve, melyre a (pl) vagy (p2) kap­csolórész van ráhelyezve aszerint, amint az (a) lábító fölött való elhaladás esetén árammegszakítást (pl) vagy áramzárást (p2) akarunk létesíteni. A zárótagot emellett az (s) kengyelben rugalmasan ágyazott (tl, t2) kontaktuspeckek alketják, melyek egymás­sal vezetőileg összekötve, az (s) kengyel jól szigetelt ágyazása által földzárlat ellen vannak biztosítva. A (w) tengjely körül for­gathatóan ágyazott (v) súlyemeltyűnek és ezáltal a (t) kontaktuspeckeknek helyzetét az (rl, r2) kontaktusemeltyűkhöz képest egyrészt az emeltyű önsúlya és a szabá­lyozható (y) rúgó, másrészt a (z) görgő a (pl) vagy (p2) kapcsolóemeltyű felé való megtámasztása határozzák meg. A késlel­tető szerkezet más, mint vasúti biztosító üzem céljaira is felhasználható. * SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Biztosító szerkezet váltónak a haladó vo­nat alatt történő átfordítása ellen, jelle­mezve azáltal, hogy egy lábítóval emel­tyű van összekötve, mely egy légkazánt elzáró bőr- vagy gumilemezt mozgat el úgy, hogy a kazánban foglalt levegő szelepen á^ gyorsan kiáramlik és a sze­lep zárása után csak lassan áramolhat vissza ismét úgy, hogy az emeltyű csak fokozatosan mehet vissza nyugalmi hely­zetébe. 2. Az 1. alatti igényben védett szerkezet­nek egy foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a késleltető szerkezet (d) fenéklemezét (h) spirálrúgó támasztja meg, mely a (d) lemezen a ráncképző­dést megakadályozza. 3. Az 1. alatti igényben védett szerkezet­nek egy foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy az a váltp mechanikai rögzítésére szolgáló szervekkel van ösz­szekötve, melyek egyúttal a korai pá­lyabejárásnál való megsérülést is meg­akadályozzák. 4. Az 1. alatti igényben védett szerkezet­nek egy foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy ezt kontaktusok működteté­sére használjuk föl, melyek áramkörö­ket zárnak vagy megszakítanak, váltók rögzítése vagy más biztosítószerkezetek működtetése céljából. (1 rajzlap melléklettel.) palla5 RÉSZVÉNVrfo8A8ÁG NYOMDÁJA buoape81en

Next

/
Oldalképek
Tartalom