60806. lajstromszámú szabadalom • Eljárás megalvadt albuminok és albuminoidok eredeti állapotának visszaállítására

másig komprimálja és ezt a komprimált gázt az (1) csövön át, az ismert szerkezetű (D) gázmosóba hajtja. A gáz, mielőtt a kompresszorba jút, ismert szerkezetű gáztisztítókon áramlik át. A (B) gázmosó zárt, részben mosófolyadékkal (pl. vízzel) telt tartályból áll, mely a mosófolyadékot bevezető (4) és az ezt élvezető (5) csővel van fölszerelve ; az (1) gázbevezető csőhöz a görbített (2) csőnek fölső vége csatlakozik, mely csőnek alsó végén az átlyukasztott (3) cső van fölszerelve úgy, hogy a lyukasztásokon át eltávozó gáz a folyadékon át fölemelkedik és ezenközben megmosatik. Az albumint vagy az albuminoidot tartalmazó folyadéknak fölhevítésére a (C) hevítő szerkezet szolgál, melynek (6) hevítőtartályát a (8) csapágygyal fölszerelt (7) födél zárja el. Ebbe a csapágyba van a (9) tengely ágyazva, melynek fölső végén a {10) szíjkorong, alsó végén pedig a (11) keverő van fölékelve. A (6) tartály, mely alsó, nagyobb részén a gőzzel fűtött (12) palást által van körülvéve, a (13) lábakon nyugszik. A (7) födélen, szükség esetén, áttöréseket is lehet alkalmazni. A megalvadt albumint vagy albuminoidot tartalmazó folyadék egy, szeleppel fölszerelt csövön vagy, ha a (7) födélen áttörések vannak kiképezve, ezen áttöréseken át tölthető be a (6) tartályba. A (11) keverő tetszőleges módon szerkeszthető és akként képezendő ki, hogy a száraz, megalvadt albuminból vagy albuminoidból és az ezekhez kevert folyadékból emuisiót állítson elő. A <(12) palást fenekén a (14) záró csap van fölszerelve, melyet a paláston átvezetett (15) cső köt össze a (6) tartálylyal. A gőzt a (16) cső vezeti be a (12) palástba, a csapadékvíznek elvezetésére pedig egy, a rajzban föl nem tüntetett cső szolgál. A (D) porlasztó a két (17, 18) csőtoldat útján van a (B) gázmosótól jövő (20) zárócsappal fölszerelt (19) csővel illetve a (14) zárócsaphoz kapcsolt (21) csővel összekötve. A (20) csapnak nyitásánál tiszta, komprimált gáz áramlik a (B) gázmosóból .a (19) csövön át a (22) csőkúpba (2. ábra), melyből az kúposán szétterülő sugár alakjában jut a (23) keverőkamrába, melyet a toknak a (22) csőkúpot körülvevő, kiöblösödő (24) része képez. A gázsugár, az ugyancsak kinyitott (14) csapon (1. ábra), folyadékot szív be a (C) hevítő szerkezetnek (6) hevítőtartályból a (21) csövön át a (23) keverőkamrába (2. ábra), hol a gáz a folyadékkal keverődik. A (D) porlasztóban a folyadék és a komprimált gáz bensőleg keverődik. A (23) keverőkamrához a gömbalakú (25) kamra csatlakozik, mely hengeralakú és a (23) keverő kamrának a (25) kamrába való betorkolásának helyén mért belső átmérőjével közel egyenlő átmérőjű (28) kamrának közvetítésével csatlakozik a második, gömbalakú (29) kamrához. A (D) porlasztónak (34) alsó végén van a (32) kamra kiképezve, mely a második, gömbalakú (29) kamrától kezdve a szabad vége fölé kúpszerüen kiöblösödik és melyet szabad végén egy, ékszerüen kiképezett (33) él hirtelenül megszűkít. A (25) kamrát a gyűrűalakú (26) ütközőtárcsa (3. ábra) két részre osztja, mely részek egymással a (27) nyíláson át közlekednek. A második, (29) kamrát (2. ábra) a (25) tárcsához hasonló, a (31) nyílással ellátott (30) ütközőtárcsa osztja két részre. A (27, 31) nyílásoknak átmérője a (28) kamra átmérőjével majdnem egyenlő. A (23) keverőkamrát elhagyó sugár a (25) kamrának első felében hirtelen szétterül úgy, hogy a folyadék még jobban keverődik a gázzal, mielőtt a keverék a (27) nyíláson át a (25) kamrának másik felébe jut. Itt újabb keverődés megy végbe és ezután a keverék a (28) kamrán át a (29) kamrának első részébe jút, "a hol a keverődés ismétlődik és tökéletesebbé válik. A keverék a (31) nyíláson át a (29) kamrának második részébe jut és így még egyszer keverődik, mielőtt a kissé kiöblösödő (32) kamrába jutna. A gömbalakú kamráknak száma kettőnél kisebb vagy nagyobb is lehet, ba ezt az üzemi viszonyok indokolják. Az (E) porlasztóedény (1. ábra) zárt hengert képez, mely a függélyes (35) gázelvezető csővel van fölszerelve és a (36)