60773. lajstromszámú szabadalom • Biztonsági horoggal ellátott konzolalakú tartó járóállványok számára

' Megjelent 1913. évi augusztus üó 13-án. . MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 60773. szám. VIII/j. OSZTÁLY. Biztonsági horoggal ellátott konzolalakú tartó járóállványok számára. ROLF, GÖTZ & C° CÉG DRESDENBEN, MINT ROLF & C° DRESDENI CÉG JOGUTÓDJA. A bejelentés napja 1912 február hó 14-ike. Elsőbbsége 1911 február hó 16-ika. A találmány azon ismert konzolalakú járóállványtartókra vonatkozik, melyek, mint a rajz 2. ábráján látható, egy függőleges (a) gerendából, és az ennek fölső végére csuklósan erősített, a járóállvány fölfekvésére szolgáló, vízszintes (b) sínből állanak. Ezeknél az ismert állványtartóknál a, sint a hozzá csuklósían erősített rézsútos (c) feszi tőrúd tartja, melynek másik vége a függőleges (a) gerendán eltolható és rögzíthető (d) szánhoz van erősítve. A függőleges (a) gerendának fölső végén az állványtartónak a létraállvány egyik fokába való beakasztásár a szolgáló (e) kettős horog van elrendezve. Ezeken az állványtartókon már eddig is alkalmaztak a függőleges gerendán egy biztonsági (f) kampót. Ezt a kampót (lásd 1. ábra) az (a) gerenda fölső végével csuklósan összekötött (g) sinhez erősítették. Tehát ha :a tartót egy létrára függesztették, úgy az (f) biztonsági kampót fölcsappantották, azaz vízszintes helyzetbe hozták, a fölfüggeszrtés után pedig ismét lecsappantották úgy, hogy a második létrafok a biztonsági kampó alá jutott. A kampónak rögzítését a (g) sinen megerősített, a gerenda egy nyílásán keresztülnyúló pecek segélyével végezték. Az (e) fölfüggesztőkampónak, illetve azon létrafoknak, melyre a kampó támaszkodik, eltörése esetében az (f) biztonsági kampónak kell a terhet átvennie, hogy iá konzol lezuhanását megakadályozza. Ennek a föladatnak azonban az (f) kampó a valóságban csak nagy ritkán tud megfelelni. Általában a létrafok, melyet az (f) kampó átfog, nem támaszkodik a kampó zugába, hanem, a kampó és a függőleges gerenda közötti térben szabadon áll. Ha a tartókampó eltörik, akkor a rendesen erősen terhelt állványtartó leesik, addig, míg a bizr tonsági kampó zuga a létrafokra nem tármaszkodik. Eközben azonban a létrafok csak a legritkább esetben tud az ütésnek ellenállni és így eltörik. Az említett hátrányokat, amelyek emberek életét veszélyeztetik, a találmány értelmében oly módon hárítjuk el, hogy a biztonsági horgot, egy célszerűen U-alakú sinre erősítjük, mely az I-alakú függőleges álíványtartó talpai között eltolható és a sinek, illetve talpaknak furatain átdugott csapszögek segélyével oly módon rögzíthető, hogy a biztonsági horog a létraállvány egyik fokára lazán fekszik föl. Ezáltal azt érjük el, hogy a fölfüggesztőho-