60720. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fának rothadás és könnyű gyulékonyság ellen való egy idejű megvédésére
Megjelent 1913. évi augusztus hó 12-én. MAGY. SZABADALMI KIK. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 60720. szám. VIII/c. OSZTÁLY. Eljárás fának rothadás és könnyű gyulékonyság ellen való egyidejű megvédésére. GRUBENHOLZ-IMPRÁGNIERUNG G. M. B. H. CÉG BERLINBEN. A bejelentés napja 1912 julius hó 12-ike. Elsőbbsége 1911 julius hó 29-ike. A bányaszerencsétlenségek annak a szükségességét tárták elénk, hogy a bányába beépített fákat a bányaégés esetén a legnagyobb mértékben veszélyeztetett emberek megvédése céljából könnyű gyúlékonyság ellenében biztosítsuk. A fákat azonkívül rothadás ellen is meg kell védeni.A fát úgy rothadás, mint könnyű gyúlékonyság ellen fatelítéssel védhetjük meg. Azok az anyagok azonban, melyek a fákat gyúlókonyság ellen biztonsággal megóvják, eltérnek azon anyagoktó^ melyek a rothadást hárítják el. Különböző anyagokkal kell tehát telíteni, hogy mindkét célt elérjük. Amellett még azt is tapasztaltuk, hogy a gyúlékonyság csökkentésére és a fa konzerválására való eddig ismeretes anyagokat nem lehet a fába egyidejűleg bevinni. Még ha oly anyagokat választunk is, melyek vegyileg nem reagálnak egymással, az egys anyagok az impregnáló folyadékból kiválnak. Ha külön impregnálást végzünk, az egyik anyag kicsapódása a másik anyag oldatának behatolását meggátolja. Azt találtuk, hogy a fa gyúlékonyság és rothadás ellen megvédhető, ha a fa egyidejűleg tartalmaz magnéziasókat, ammoniasókat és a-naftalinszulfosavas sókat. A fának a-jiaftalinszulfosavas sókkal tfaló iinpregnálása új. Alkalmaztak ugyan már fának konzerválására (3-naftalinszulfósavas cinket, ez azonban ammónia- és magnéziasók jelenlétében alkalmazható, minthogy más szükséges sómennyiségek által kisózatik. Az a-naftalinszulfosavas sóknak a jelen találmánynál fölhasznált ama sajátsága, hogy ammónia- és magnéziasók által ki nem sózatnak, annál meglepőbb, mivel az a-naftalinazulfosavas sók némely só, pl. a klórnátrium által különösen a lehűtésnél kisózatnak. Minthogy a fának a forró impregnáló lúggal való találkozásánál ez a lúg, különösen a hideg fában, szükségszerüleg lehűl, és az a-nafta- 1 linszulfosavas sóknak a külső rétegekben való kiválása is előrelátható volt, az a-naftalinszulfosavas sók alkalmazása már eleve nem látszott eredményesnek. A magnézia- és ammoniasók közül különösen a kénsavas sók váltak be. Lehet kettős sókat is, például nátronmagnéziaszulfátot alkalmazni. A sók különböző savakhoz tartozhatnak. Az a-naftalinszulfosavas sók közül különösen a cink- és magnéziasó alkalmas. Az eljárás akkép foganatosítható, hogy a három sófajtának egyetlen oldatát állítjuk elő célszerűen melegen és ezt ismert módon a fába bevisszük. Lehet azonban a sókat egyenként is bevinni a fába. így lehet például először a-naftalinszulfosavas cinket beve-