60685. lajstromszámú szabadalom • Berendezés borotvapengéknek lehúzására

Az (A) alaplemezen (2. ábra) a vízszintes (x, x), illetve (y, y) tengely körül két füg­gélyes (B, C) ágyazókar van elforgatha­tóan fölszerelve (1. ábra), melyeknek fölső végei a (B2, C2) tengelyeknek (Cl, C2) ágyazásait képezik. A (B2) tengelynek egyik végén két (Dl, D2) fémkorong között be­fogott (D) bőrkorong, másik végén pedig & (D3) hyperboloidkerék? van fölékelve. Ha­sonlóképen a (C2) tengelyen is, az egyik végén a két (El, E2) fémkorong között be­fogott (E) fémkorong és másik végén az (E3) hyperboloidkerék van fölékelve (1. ábra). A (A) alaplemeznek két függélyes (Al, A2) ágyazó karjaiban az (F) tengely van ágyazva (2. ábra), mely a (B2, C2) tenge­lyekre derékszög alatt áll és a (D3), illetve <E3) hyperboloidkerékkel kapcsolódó (FI, F2) hyperboloidkerekeket hordja. Az (A) alaplemezen az (A3) vezetékben a (G) rúd van vezetve (1. ábra), melynek harántmetszete fecskefarkalakú és mely a vezetéknek hasonló harántmetszetű " vezető hornyában mozog. A (G) rúd fölött elnyúló (H) kar a pengének tartója gyanánt szere­pel és ha az a 3. ábrában föltüntetett, .is­mert Gilette-pengének fölfogására szolgál, két (H2) csappal van fölszerelve (1. ábra), melyekre a penge (H3) furatainak segélyé­vel fölhúzható (3. ábra). A (G) rúdnak az (F) tengely felé fordult végén a függélyes (Gl) kar van kiképezve (1. ábra), melynek (G2) hasítékában az (I) fogaskerékbe becsavarolt és ennek excen­tercsapját képező (G3) csavarnak orsója van vezetve. Az (I) fogaskerék az (Al) ágyazó karnak (A4) ágyazó hüvelyében forgatha­tóan van ágyazva (2. ábra) és az (F4) kézi forgattyúnak segélyével hajtott [F) ten­gelyre ékelt (F3) fogaskerékkel kapcsolódik. A leírt berendezésnek működési módja a következő: Ha a berendezésnek részei a 2. ábrában föltüntetett állásban vannak, amikor- a le­húzószerszámokat képező (D) és (E) bőr­korongok egymástól távol vannak, a pen­gét a (H) tartóra oly módon, hogy annak (H2) furatait (3. ábra) a (Hl) csapokra húz­zuk (1. ábra), fölfogjuk, Ez akkor, amikor a lehúzószerszámok a 2. ábrában föltün­tetett helyzetükben vannak, könnyen végez­hető, mert a lehúzószerszámok között a penge fölfogásának elvégzésére elég hely van. Ezután az (F) tengelyt a lehúzásnak végzéséhez megkövetelt irányban (1. a nyilat az 1. ábrában) forgásnak indítjuk és az (F) tengelyre ékelt (FI, F2) kerekek elfordu­lásának első következménye az, hogy a (B, C) ágyazó karok forgási tengelyeik körül egymás felé elfordulnak. Ezt az elfordulást a hyperboloidkerekek által kifejtett fog­nyomás idézi elő, hogy pedig a (D) korong ellenkező irányban forogjon, amint az (E) ko­rong, az (Fl) hyperboloidkerék fogainak hajlása ellentétes az (F2) hyperboloidkerék fogainak hajlásával. Az (Fl, F2) hyper­boloidkerekek a (D3), illetve (E3) hyper­boloidkerekekre oly nyomást gyakorolnak, hogy ezek egymás felé közelednek, mint­hogy pedig a (B, C) ágyazó karok igen könnyen fordulnak el, a (D3, E3) kerekek­nek eltolódása előbb megy végbe, mielőtt azok forgásnak indulnának. Ugyanakkor a (D, E) korongok is egymás felé szorulnak és a lehúzandó pengének két szemben levő fölületére fekszenek. A (D, E) korongok által a pengére le­húzás közben gyakorolt nyomásnak szabá­lyozására a rugalmas (B3, C3) nyelvek szol­gálnak, melyek a korongoknak forgását fékezik. A (B3) nyelv (2. ábra) a (B) ágyazó karon a (B4) csavarnak segélyével van föl­erősítve és szabad vége a (Bl) ágyazásnak egy kivágásában fekszik és a (B2) tengelyre szorul. Hasonló módon van a (C3) nyelv a (C) ágyazó karon a (C4) csavarnak segé­lyével akként fölerősítve (1. ábra), hogy a (Cl) ágyazásnak egy kivágásán át a (C2) tengelyre fekszik. A (B3, C3) nyelvek tehát súrlódó féket képeznek, és mielőtt a (B2, C2) tengelyek forgásnak indulhatnak, ezek­nek a fékeknek hatását kell legyőzni, vagyis a (B, C) ágyazó karoknak a vég­állásukhoz kell jutnia, mielőtt a tengelyek forgásnak indulhatnak. Az ágyazó karoknak elfordulását az ha­tárolja, hogy a (D, E) korongok a borotva­pengének, vagy ha a berendezésbe borotva-

Next

/
Oldalképek
Tartalom