60656. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés keményítő szárítására
— 2 -mely a keményítőnek illető használati cél- , jától függ; hasonlóképpen fontos, hogy a keményítő egyenletesen legyen megszárítva. Az eddigi eljárásnál ezen egyenletesség elérése nehézségekbe ütközik, mert a nedves keményítő darabokból, melyek változó méretekkel bírnak, igen nehéz a teknőkben egyenlő vastagságú rétegeket létesíteni. A vastagabb rétegek száradása szükségképpen tovább tart és minthogy azok vastagabbak, fölöttük a keringési tér ezzel arányosan csökken. Ezenkívül a keményítőrétegek csak az egyik oldalon vannak a hőnek kitéve, minthogy a teknők vászonfeneke a hőt az alsó oldaltól távol tartja. További hátrány származik a keményítőnek vízszíntes elhelyezéséből. A keményítő-kocsik a csatornának azon végén haladnak be, ahol a nedves- í séggel telített levegő kiáramlik. A keményítőnek vízszíntes rétegekben való elrendezésénél, amelyeknek fölső fölülete a keményítő darabos volta folytán egyenetlen, a "evegőben lévő nedvesség a hideg keményítővel érintkezve lecsapódik és ezzel a keményítőt még nedvessebbé teszi, mint amilyen az a szikkasztó asztalokról való eltávolítás alkalmával volt. Ez természetesen ?zt jelenti, hogy a meghatározott mennyiségű keményítő szárításához szükségelt hő mennyisége éppen ily arányban növekedik. Az eddigi szárító eljárások ezen hiányainak vagy azok legalább egy részének kiküszöbölésére többek között azt javasolták, hogy a keményítőnek a csatornán keresztül való továbbítására önműködő szállító készüléket alkalmazzanak. A javasolt berendezés azonban több, e helyütt nem részletezendő okból, nem vezetett eredményre. Az említettek közül az egyik fő hátrányt t. i. a teknőknek kézzel való megtöltését és kiürítését bizonyos, ezen műveletet elvégző mechanizmus alkalmazásával iparkodták beszüntetni, csakhogy ez a javaslat sem bizonyult eredményesnek. A találmány tárgyát tevő eljárás szerint a keményítőt — vízszíntes kiterjedésű rétegekben való szétterítés helyett, amelyek szükségképen egyenetlenek és változó vastagságúak — függélyesen vagy nagyjában függélyesen elrendezett vékony tömegekben helyezzük el, melyek előnyösen egyenletes vastagsággal bírnak. Ezen tömegeket egymástól közökkel elválasztva alkalmazzuk, mimellett a keményítőt mindegyik tömegben lyukasztott falak vagy más alkalmas közegek tartják úgy, hogy mindegyik tömeg a régi rendszerrel ellentétben nem egy, hanem két oldalon van a forró levegő hatásának közvetlenül kitéve. Abból, hogy a keményítőtömegeket egyenletes vastagságban alkalmazzuk, következik, hogy midőn azok a szárító kemencében illetve csatornában egymás mellé sorakozó helyzetben vannak, a közöttük lévő keringési közök mindenkor tökéletesen egyenlőek úgy, hogy mindegyik egység pontosan azonos mennyiségű hőnek van alávetve. Az egységeknek ezen elrendezése egyúttal a minimumra csökkenti a keményítő azon tendenciáját, hogy a levegőt kibocsátó nyílásnál a gőzzel telített levegőből ezen gőzöket lecsapja és fölvegye. Ezen eljárás foganatosítására célszerűen több oly kocsit illetve rakományt alkalmazunk, melyek lyukasztott oldalfalakkal bírnak és aránylag keskeny keményítő-rekeszekre ós ezek között lévő légközökre vannak osztva függélyes vagy lényegileg függélyes, lyukazott válaszfalak segélyével. Ez az elrendezés lehetővé teszi azt, hogy a nedves keményítőt folytonos automatikus működéssel adagoljuk be a kocsik fölső részén és hogy a száraz keményítőt a nehézségi erő hatása alatt bocsássuk ki a rekeszek fenekéről. A kiürítést akár kézi emeltyű eltolásával, akár valamely ezen célra alkalmas önműködő mechanizmussal foganatosíthatjuk. Az említett egységek függélyes elrendezése lehetővé teszi a tartányoknak ill. kocsiknak teljesen fémből való készítését. A szokásos keményítőteknők feneke gyanánt sodronyhálót iparkodtak alkalmazni, de a teknők ily szerkesztése különböző okoknál fogva nem bizonyult célirányosnak. A durva vászonfenekek és fakeretek alkalmazása, mimellett a fa akként volt alkalmazva, hogy a vásznat a kerethez kellően odaszögezni és kikopása után eltávolítani lehessen, azon-