60632. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés kőszénkátránynak, kőolajmaradékoknak, palakőolajoknak, kreozottartalmú olajoknak és efféléknek nyomás alatti légárammal való kezelésére

fogva a desztillációra akadályozólag hat. Ezen keveréket 110° C hőfokra hozzuk és nyomás alatt álló megosztott légáramot bocsátunk rajta keresztül, amelynek nyomása legalább is egyenlő azzal a nyomással, amely alatt .a gázok a kezelő készülékből távoznak, hozzáadva ehhez azt a nyomáat^amelyet a kezelt kátrányoszlopok magassága létesít. A levegő nyomása egyébként azzal fokozható, hogy több oszlopot kezelünk egyidejűleg. Ezen eljárásnál a levegő az első oszlopban fejti ki a legnagyobb hatást, amelyben majdnem összes oxygénjét leadja. Ennek folytán a kezelés alatt álló kátrányok hőfoka exotermikus reakció folytán emelkedni fog, ami viszont elősegíti a vegyi hatást, amely mindenesetre gyengülne, ha a hőfok állandó maradna. Innen aztán a gázáram a következő oszlopokba vezettetik oly célból, hogy az általa tovavitt gőzök és egyéb anyagok elnyelettessenek és hőtartalmuk kihasználása folytán a később következő oszlopokban lévő kátrány hőfoka bizonyos mértékben emelkedjék s amellett hydrogénmentesítése elősegítessék. A hőfok ezen oszlopokban nem emelkedfaetik oly mértékben mint az első oszlopban, mivel ide már csak a levegő nitrogénje az oxygéntől megfosztva érkezik, tehát nem hozhat létre vegyi hatást. Itt már csak az abszolút hőfoknak megfelelő kalóriák hatnak, amiből következik, hogy a gázáram által tovavitt gőzök teljesen föloldódnak. Ha a reakció az első oszlopban már eléggé •előrehaladt, akkor ezen oszlopot kikapcsolhatjuk és a benne levő hajókátrány kiürítése után újból kőszénkátránnyal tölthetjük meg, hogy mint második vagy harmadik oszlop legyen ismét bekapcsolható, amely a nyomás növeléséhez szükséges ellenállást létesíti és amelyben egyúttal a reakció oszlopból (előbb kondenzáló oszlopból) tovavitt szénhydrogének feloldódnak. A kátránynak mint oldószernek, a megosztott légárammal kezelt szénhydrogénekhez való hozzáadása (amely a jelen találmány tárgyát képezi), a kőszénkátrányoknál 250° C, a kőolajkátrányoknál pedig 350° C hőfok elérését teszi lehetővé anélkül, hogy számbavehető desztilláció lépne föl. Ily módon a föntebb fölsorolt anyagok gyorsan és gazdaságosan átalakíthatók hajókátránnyá, amely például kőszénbrikettek gyártására, elektromos elszigetelésre, mesterséges aszfalt gyanánt stb. használható föl. A nyomás és az érintkezési idő, amely tényezők a vegyi hatást fokozzák és a desztillációt hátráltatják, minden körülmények között a leghasznosabb szereppel bírnak. Az eljárás végrehajtására a gyakorlatban használt berendezés oszlopokból állhat, amelyek a kezelendő kátrányt vagy a kátrány és olaj keverékét tartalmazzák, legalább 110° C hőfokra hozva. Ezen oszlopokon megosztott légáram halad keresztül, amely az első oszlop alsó részén benyomulva, a kátrány egész tömegén áthatol és olyan nyomás alatt kezd hatni, amely egyenlő a kezelő készülékből kilépő gázok ós a kezelt kátrányoszlop nyomásának összegével. Hogy ezen nyomást tetszőlegesen fokozhassuk, arra elegendő kellő számú oszlopot^ egymás mögött elrendezni, amelyeken ugyanaz a gázáram halad egymásután keresztül, vagy pedig a berendezés kibocsátó végén egy ellenállást alkalmazni. Az oszlopokat csővezeték köti össze egymással oly módon, hogy az egyik oszlopból kilépő gázáram a szomszédos vagy bármely más következő oszlop alsó részébe léphessen be. Ily módon bármelyik oszlop elszigetelhető, ha már abban a kezelés befejeződött és a következő oszlopba friss légáram bocsátható, amely célból csak megfelelő zárószelepeket vagy többfúratú csapokat kell a csővezetékbe iktatni. Hogy a levegő jobban elosztható legyen, bevezetésére égy vagy több kúpos csövet vagy perforált csővezetékeket lehet alkalmazni. Minden két oszlop vagy oszlopcsoport között csőelágazásokat lehet elrendezni, amelyek a levegő be- ós kilépési helyei közölt csapokkal vannak ellátva úgy, hogy