60618. lajstromszámú szabadalom • Újítás mindenfajta vas- és rézbútorokon, elsősorban vas- és rézágyakon

pontosan megfelelő (d') áttörésekkel bírnak, melyeken át az (e) csövek 2. ábrán látható módon betolatnak mindaddig, míg a (c), ill. (d) cső szemközti falát elérik. Az összes <e) csövek a (c), ill. (d) csövekbe benyúló részeiken a (c, d) csövek hosszirányába eső {e') áttörésekkel vannak ellátva, melyeken közös (g) huzal húzatik keresztül, mely ilyképen az (e) csöveket a (c, d) csövekhez hozzáfűzi. Az (e) csöveket fölvevő (c) cső most már a főkeretet alkotó (b) csőhöz legegyszerűbben azáltal erősíttetik, hogy a (g) fűződrót, mely célszerűen 4.—5 milliméter vastagságú, mindkét oldalon túlér valamivel a (c) cső szabad végein és a (b) cső megfelelő nyílásába beillesztetik olykép, hogy szabad vége a (b) cső belsejébe nyúlik bele. Hasonló módon erősíthető meg az alsó (d) cső is. Ágyhomlokrészeknél igen ajánlatos azonban a 2. ábrán föltüntetett megoldás. Ugyanis a homlokrészek (b) keretcsövének alsó végeibe amúgy is szoktak egy tömör (h) vasdarabot beilleszteni, melybe {f) orsót csavarnak, melynek alsó a (b) esőből kinyúló vége kis kereket hord, mely az ágy könnyebb ide-oda tolását segíti elő. Jelen találmány szerint az U-alakúra hajlított (b) csőnek belső oldala, valamint a (h) tömörvasbetét a (d) cső keresztmetszetének •megfelelő kivágással van ellátva, a (d) csőnek ezen (j) kivágásba benyúló része pedig alsó oldallapján (k) áttörést hord. Ha már most a (d) csövet a (j) kivágásba beillesztjük, azután pedig az (i) csavarorsót becsavarjuk, úgy az a (d) csövet teljes szilárdsággal rögzíti a (b) keretcsőhöz. A (c, d) csöveknek beillesztése a (b) keretcső szárainak rugalmas szétfeszítése után minden nehézség nélkül eszközölhető. A rajzon bemutatott kiviteli alak, természetesen csak példaképen szolgál, melytől a találmány számos eltéréssel is készíthető anélkül, hogy ezáltal lényegében változást szenvedne. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Újítás minden fajta vas- és rézbútorokon, elsősorban vas- és rézágyakon, jellemezve azáltal, hogy a bútordarab keretét alkotó (b) keretcső között futó (c, d) fővázcsövek között elrendezett (e) összekötőcsövek azáltal vannak a (c, d) fővázcsövekhez erősítve, hogy a (c, e) fővázcsövek egymásfelé néző oldalaikon az (e) össísekötőcsövek keresztmetszetének megfelelő nagyságú (c') áttörésekkel vannak ellátva, melyeken át az (e) öszszekötő csövek benyúlnak a (c, d) fővázcsövek átellenes faláig, jellemezve továbbá azáltal, az (e) összekötőcsöveknek a (c, d) fővázcsövekbe benyúló részei utóbbiaknak hosszirányába eső (e') áttörésekkel van ellátva, melyeken egyetlen közös erős (g) huzal halad keresztül, jellemezve végül azáltal, hogy ezen (g) huzaloknak a (c) csővégeken túlérő részei a (b) keretcsövek megfelelő, szorosan összeilleszkedő nyílásain át, a (b) keretcsövek belsejébe nyúinak bele. 2. Az 1. alatt igényelt újítás alkalmazása a vas- és rézbútorok azon részeire, melyeknél a csövekbe tömör (h) vasdarab van beillesztve, melybe a gördülő kerekeket fölvevő (i) csavarorsó csavarodik, jellemezve azáltal, hogy ezen helyeken a (b) cső, valamint a beillesztett (h) vasdarab, a (d) fővázcső szabad végének befogadására megfelelő nagyságú (j) kivágással van ellátva, hogy továbbá a (d) fővázcsőnek a gördülőkerék felé néző (k) áttöréssel van ellátva, melyen az (i) csavarorsó keresztül haladva, a (d) csövet leszorítja és rögzíti. (1 rajzlap melléklettel.) PALLA8 RéSZVÉNYTÁR6A$ÁO NYOMDÁJA BUSAPBtrBN