60591. lajstromszámú szabadalom • Karburátor belső elégéssel működő erőgépekhez

2. ábrán az 1. ábra A—B vonala szerint vett keresztmetszete, a 3. ábrán pedig az 1. ábra C—D vonala szerint vett keresztmetszete. A rajzon ábrázolt berendezés négy központos, üreges (a, c, d, e) hengerből áll melyek a (q, r, s) gyűrűs kamrákat képezik. A (q) kamra a jobboldali végén részben zárt, de födelén több, pl. hat nyilás van alkalmazva, melyekhez a (k) csövek csatlakoznak ; ezen csövek a (q) kamrát a külső (w) födélben lévő, a külső levegőbe vezető nyílásokkal kötik össze. A (q) kamra baloldali végén födéllel van ellátva, melyen a központi (a) hengerbe vezető (h) cső hatol át. Az (a) hengert éghetetlen, hővezető anyagból pl. fémhálóból álló (b) szűrőréteg vagy fémreszelékréteg vagy kis fémgolyókból, fémforgácsokból, fémhulladékokból és effélékből álló réteg veszi körül, melyet háló vagy efféle tart össze és melynek a fölső részén lévő kiszélesbítésén vagy bordáján a (t) lyukakkal ellátott, kis átmérőjű (f) cső hatol át. Az (f) csőnek lefelé hajlított meghosszabbítása a (g) tartályban végződik, mely karburáló folyadékot tartalmaz és melyben ezen folyadék fölszínét állandó (m—n) magasságiban tetszőleges alkalmas berendezés tartja. Az (m—n) folyadékfölszín az (f) cső vízszintes része alatt fekszik, a (g) tartály tartalma pedig légköri nyomás alatt áll. A (q) kamrának a baloldali végéhez közel lévő nyílásához az (i) cső csatlakozik. Az (s) kamra a jobboldali végénél lévő (j) cső útján a külső levegővel közlekedik, baloldali végén pedig a levegőtől a (z) födél által van elzárva, mely a (c) henger falával van összekötve, de az (s) kamra belseje ezen végénél az (u) csatorna útján az (r) kamrával áll összeköttetésben; az (r) kamra az ellenkező végén az (a) henger belsejével közlekedik. A berendezés működési módja a következő : A (h) csövet a mótor kipuffogó vezetékével kötjük össze úgy, hogy a kipuffogó termékek a nyilak irányában az (a) hengeren haladnak át, ezután ellenkező irányban az (r) kamrán ismét irányt változtatva az (s) kamrán áramlanak át, végül a (j) csövön kiáramlanak. A nagy hőfokú kipuffogó gázok ezen keringésük közben az (a) és (c) kamrákat erélyesen hevítik. Az (i) csövet a mótor szívócsövével kötjük össze úgy, hogy a mótor szívóhatása a (q) kamrában, mely a külső levegővel a megfelelően méretezett kis (k) csövek útján van összekötve, részleges vákuumot létesít. Ezen nyomáscsökkenés következtében a folyadék az (f) csőben fölszáll és a (t) lyukakon kiáramolva a (b) réteg üregein saját súlyának hatása alatt átszűrődik. A (b) réteg fémanyaga hőgyűjtő gyanánt működik és a hőnek az átszűrődő folyadékra való átvitelre nagy fölületet nyújt. A (k) csövek útján átszívott levegő az (i) csőbe vezető útján részben a (b) réteg körül, löszben rajta át halad végig. A folyadék elpárolog és a levegővel keveredve ezt karburálja. Rendes működés közben a (b) réteg nemcsak alsó részében, de egyáltalában nincsen folyadékkal telítve, mert a folyadék azonnal elpárolog, a mint a fémes tömegre szivárog. Ha a mótor megáll, az (f) csőben lévő folyadék a (g) tartályba visszacsepeg. Könnyen párolgó szénhydrogének használata esetén a karburátort nem kell előmelegíteni, mert aközönséges hőmérsékletnél fejlődő gőzök elégségesek a mótor megindítására. Súlyos szénhydrogének alkalmazásánál a karburátort előzetesen hevíteni kell, pl. úgy, hogy a motort könnyebben párolgó tüzelőanyaggal indítjuk meg. Az egyes részek különböző méretei természetesen a rendes üzemben használt tüzelőanyag tulajdonságaitól függnek úgy, hogy a táplált mótor számára a kellő fokú és mértékű burálás biztosítva legyen. A karburálás a mótor teljesítményéhez alkalmazkodik. Minél nagyobb a szívóhatás, annál nagyobb a karburáió kamrában a vákuum, tehát az (f) csövön átáramló folyadék mennyisége növekszik. Megfelelő mértékben növekszik a fejlesztett hő mennyisége is úgy, hogy a gőzfejlődés a mótor teljesítményének megfelelő mértékben növekszik. Azáltal, hogy a kipuffogó termékek a karburátor gyűrűs kamráin áthaladnak, ezen