60544. lajstromszámú szabadalom • Talajvágó eljárás és berendezés szívó kotrógépekhez

- 2 3. ábra a 4. ábra (A—B) vonala mentén vezetett metszet, és pedig a baloldalon az {a) fűrészekkel és a (d) tengellyel, a jobboldalon pedig ezek nélkül; a 4. ábra oldalnézet, az 5. ábra keresztmetszet az 1. ábra (C—D) vonala mentén a (h) kotrófejen és az (m) szívócső vön keresztül; a 6. ábra keresztmetszet az 1. ábra (E—F) vonala mentén a (h) kotrófejen és a (d) fűrésztengely hajtóművén keresztül, végül a 7. ábra keresztmetszet az 1. ábra (G—rH) vonala mentén a (h) kotrófejen keresztül, ennek szélén és pedig egy (k) nyomóvízvezető cső és egy átmenő (folytonos) (h) kés alkalmazásával. A berendezés három főrészből áll, nevezetesen a mozgatható (a) fűrészekből, a helytálló (b) késekből és a szintén helytálló (c) kaparókból, Az első főrész a mozgatható (a) fűrészek egy (d) tengelyen vannak megerősítve, mely 1 az (e) szívónyílás előtt keresztben van ágyazva. E tengelyt (f) lánc vagy fogaskerékhajtás hozza forgómozgásba úgy, hogy az (a) fűrészek, ha ezeket a kikotrandó talajra lebocsátjuk, azt egyes sávokra fűrészelik, illetőleg metszik föl. Az (f) lánc- vagy fogaskerékáttételeket valamely ismert módon hajtjuk és mozgásukat azok szintén ismert módon viszik át a fűrészekre. Az (a) fűrészek egyszerű tárcsák gyanánt vannak szerkesztve; vastagságuk és fogazásuk módja különbözőképen választható meg a földolgozandó talajhoz képest (4. és 5. ábrák); szükség esetén a fogazás egyszerű éles pengébe is mehet át (6. és 7. ábrák). Ama sebességet, mellyél a fűrészeket mozgatni kell, az áttételi viszony nagyságának a földolgozandó talajnem szerint történő megfelelő megválasztásával szabjak meg-A fűrészelendő sávok szélességét azon (g) távolság adja meg, raehben az egyes (a) fűrészek egymástól a (d) tengelyen el vannak rendezve. E szélesség a kotrandó talajnemnek megfelelően tetszőlegesen választható meg. A fűrészrések mélysége és ezzel az egyes sávok magassága a fűrészek átmérőjének megfelelő megválasztásával és a (h) kotrófejnek a kotrandó talajra mélyebben vagy sekélyebben való lebocsátásával az egyes esetek követelményeihez képest tetszőlegesen szabható meg. A forgó (a) fűrészek előremozgatása a (h) kotrófej előremozgatásával történik, melyen a (d) fűrésztengely van megerősítve; emellett a fűrészek munkájára nincs befolyással, hogy a kotrógép, melyen a (h) kotrófej függ, horgony és láncok segélyével mozgattatik-e, vagy pedig hogy lehorgonyzás nélkül csavarjai előtt szabadon járva, a (h) kotrófejet magával vonszolja. A második főrész a helytálló (b) kések, melyek a talpkéseknek nevezhetők, az (a) fűrészek mögött úgy vannak a (h) kotrófejen elrendezve, hogy ha a kotrófejet előremozgatjuk, azok a fűrészelt sávokat a kívánt magasságban levágják a termőhelyről; emellett a (b) kések általában az (a) fűrészek közé nyúlnak úgy, hogy mindegyik sávot egy-egy külön kés emeli le. A (b) kések 'azonban különleges talajnemeknél egyesíthetők is úgy, hogy ekkor egy egységes (b) kés gyanánt (-7. ábra), tehát megszakítások nélkül mennek keresztül a fűrészek mögött. A (b) kések alakja a földolgozandó talajnemhez ingadozik és emellett célszerűen úgy képezendő ki, hogy a kések a leemelt sávokat, a termőhellyel még összefüggő mellső sávdarabok ellennyomása alatt, rögtön önműködően tovatolják a (h) kotrófej belsejébe, az (m) szívónyílásra és ekközben a fölhajlítással a sávdarabokat széttörjék. A (b) késpengék (x) vertikális hajlásszöge az (1) metszési fölülethez képest elállítható különbözően alakított (i) közbeiktatott testek segélyével, melyek a (b) kések és a (h) kotrófej két korrespondeáló megerősítési helye közé illeszthetők. Ezen (i) közbeiktatott testek úgy vannak alakítva, hogy a (b) késeknek mindenféle kotrási mélységnél a munka szempontjából esetről-esetre a legkedvezőbb hajlásszöget adják, A harmadik főrész a (c) kaparok, egyes