60538. lajstromszámú szabadalom • Izzólámpa kétrészű körtével
Megjelent 1913. évi augusztus hó 4-én. MAGY. tfggft. K1R szabadalmi jsgf hivatal SZABADALMI LEÍRÁS 60538. szám. Vll/h. OSZTÁLY. Izzólámpa kétrészű körtével. weisse paul elektrotechnikus gronauban és dr bloch sigbert vállalkozó charlottenburgban. A bejelentés napja 1912 április hó 4-ike. Elsőbbsége 1911 április hó 6-ika. Jelen találmány izzólámpákra, különösen pedig kétrészű körtével ellátott fémfonalizzólámpákra vonatkozik, melyek az izzószálak kiégése után újra javíthatók. Az újdonság abban áll, hogy a két körterész oldható ragasz segélyével van összeerősítve, továbbá abban, hogy az izzólámpatalp két horonnyal van ellátva, melyek közül a belső a fölerősítőalzat alsó szélének fölvételére szolgál, viszont a külső az izzólámpakörte fölső szélét fogadja magába, miáltal az alzat széle az összeköttetési hely támasztéka gyanánt szolgál és így a lámpát a légkiürítésnél az elrepedés ellen megvédi. Izzólámpákat kétrészű üvegtesttel már eddig is többször szerkesztettek, azonban az ilynemű lámpáknál azon nagy hátrány mutatkozik, hogy a levegőnek a körtéből való kiürítésénél a lámpa néha elreped. Továbbá nehézséget okoz az is, hogy az üvegrész összeillesztéséhez szükséges összekötő fölületeket úgy tömítsük, hogy a lámpa állandóan légüres maradjon. Az új találmány az említett hátrányokat kiküszöböli és ilyképen oly lámpát létesít, mely javítás után új izzólámpával teljesen egyenértékű, viszont a javítási költségek lényegesen kisebbek, mint az új izzólámpának beszerzési költsége. A mellékelt rajzon ily izzólámpa metszetben és nagyított léptékben van föltüntetve. Itt a fölerősítőalzatot (l)-el, az izzókörte fölső részét és a fonalhordóállvány talpát (2)-vel, továbbá az izzókörte alsó részét (3)-al jelöltük". Hogy a lámpát a fönt említett hátrányok ellen megvédjük, a (2) lámpatalp külső szélén két (4 és 5) horony van alkalmazva, melyeket következőképen használunk föl. Az (1) alzatnak ragasz segélyével való fölerősítésónéi annak (6) széle a lámpatalp (5) szegélyével kapcsolódik, mimellett az (1) alzat és a (2) lámpatalp közötti (7) tér a szokásos ragaszmassza fölvételére szolgál. A (2) lámpatalp külső (4) hornyolt gyűrűjével a (3) izzókörte széle kapcsolódik; a gyűrűhoronyban szabadon maradó teret a (3) körtének ragasz segélyével való fölerősítését használjuk föl. Ezen elrendezés által elérjük, hogy az (1) lámpaalzat (6) széle mélyebben fekszik, mint a (3) izzókörte Bzéle. Ezáltal a (2) lámpatalpnak a (3) izzókörtével való összeköttetését a belső oldal felől megtámasztjuk és ilyképen a lámpatalp
