60535. lajstromszámú szabadalom • Úszóaknak

len állapotban marad. Ha azonban a lehorgonyzáskor a horgonykötél megfeszül és az aknát a víz alá meríti, a rúd a (C') rúgó ellenére lemozog s (Cx) fogai a (Dx) szegmens révén a (D') gyűrűt elfordítják úgy, hogy ha az akna teljesen a víz alá merült, a gyűrű is teljesen fölszabadítja a nehezéket, mely most már egy hajó ütközésekor kilökődhet (Ax) csészéjéből. Az (E) nehezék köré csavart (E') kötél szabad vége a rúgóhatás alatt álló gyúszöghöz van kapcsolva, melynek feje a törékeny (e') tű révén van a nyelével egyesítve; ha a súly leesése folytán a kötél kellően megfeszül, az (e') tű lenyíródik úgy, hogy a rúgó a gyúszöget előre csaphatja az (ex) gyutacsra, melynek tüze időzítő vagy más kanóc révén az (Ex) fulminatöltényt, ez pedig az akna robbanótöltését gyújtja. A horgonykötelet a (B') kamra aljába (I) görgők vezetik, s ezektől kis távolságra a (c3) görgő vezeti a horgonykötelet úgy, hogy az elmerített akna függélyes tengelye az 1. ábra pontozott vonala értelmében a nehezéken megy keresztül. Ha a horgony a fenéken nyugszik, a (C') rugóra kifejtett nyomás egyenlő lesz az akna fölhajtó erejével, vagyis az általa kiszorított víz súlya és önsúlya közti különbséggel; az akna térfogata és súlya úgy választandó meg, hogy az akna ne hajoljon harminc fokon túl, ha négy csomónyi áramlatban van lehorgonyozva. A 2. és 3. ábrabeli példánál a (C') nyomó' rúgó a (b) harántfal és az (e) gyúszöget hordó (Ex) tárcsa között van elrendezve, melynek kerületén rések vannak, melyekbe az (E) nehezékgolyók (ex) rúdjainak végei nyúlnak. E rudak a forgó (e') csapágyakon haladnak át, melyeknek függélyes csapjai a (B) tok fölötti (E') korongban vannak ágyazva; e korong függélyes (e2) rudak révén van egyesítve a rúgóhatás alatt álló (C) rúddal; az (e2) rudak a (b) haránt-' lap furataiban vezettetnek. Az (E') korong (e3) vezetékeiben függélyesen eltolódhat, s fölső fölületén a gyűrűs (E3) vályúval bír, melyben az (E) golyók nyugszanak. Mindegyik golyó fölött egy (D) rögzítőcsésze van a (D') tárcsán elrendezve, mely a (d) diafragmához van erősítve; e diafragma a kamra fölső részét lezárja, míg a fölső oldala és a (D2) födőlap közötti tér a (d') nyílásokon át a vízzel közlekedik. A nyílásokat a befelé nyíló (d2) csapók zárják le. A diafragma a (d3) vonórúgó hatása alatt áll. A (D') tárcsa az (é) gyúszöggel összeműködő (e4) gyutacsot hordja, mely időzítő vagy lobbanó (E4) kanóc révén gyújthatja az (e5) lőportöltést, mely az (E5) lövedéket az (e6) gyutacsra üti úgy, hogy ennek elrobbanó (E6) fulminattöltése a (B) töltést gyújtja. A 2. ábra az aknát elsülyesztett működésre kész helyzetben mutatja. Az elsülyesztés előtt az akna tétlen helyzetben van, mert a (C') rúgó az (E') korongon nyugvó golyókat a (D) csészékbe szorítja. Ha azonban az akna elsülyesztetett és lehorgonyoztatok, az (E') korong a rúgó ellenére annyira lehuzatik, hogy a golyók fölszabadulnak a (D) csészék alól, mint ez a 2. ábrán látüató. Ha most hajó ütközik az aknába, a golyók az (e') csapágyak körül elgördülnek a vályúban úgy, hogy (ex) rúdjaik végei fölszabadítják az (Ex) tárcsát, melyet az (e) gyúszöggel a (C') rúgó az (e4) gyutacsra csap s ezáltal a töltést gyújtja. Ha egy szomszédos akna robban föl, a (d) diafragma a kompresszióhullám által ismert módon leszoríttatik úgy, hogy a (D) csészék az (E) golyókat rögzítik. A (d2) csapók a víz kiszabadulását és a diafragma s (D) csészék fölemelkedését meggátolják mindaddig, amíg a hullám le nem csillapodott. A spirális (C') rúgó helyett más rúgó használható s a (B) kamra alakja is változtatható. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. A vízszin alatt lehorgonyzandó úszó akna melynek tehetetlenséggel működő elsütőszerkezete elsülyesztés előtt nem működő helyzetben tartatik, jellemezve azáltal, hogy az aknát a horgonnyal kapcsoló (c) kötél egy rúgóhatás alatt álló (C) résszel van kapcsolva, mely az elsü-