60503. lajstromszámú szabadalom • Zárószerkezet a savtartány széttörése által működésbe hozható kézi tüzelőkészülékek számára
Megjelent 1913. évi julins hó 31-éu. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMILEIRAS 6050t5. szám. XVIII/b. OSZTÁLY. Zárószerkezet a. savtartány széttörése által működésbe hozható kézi tűzoltókészülékek számára. FREUND RICHÁRD MAGÁNHIVATALNOK WIENBEN. A bejelentés napja 1912 február hó 12-ike. Elsőbbsége 1909 március hó 2-ika. Az extincteur-elven alapuló tűzoltó készülékek szokásos zárain állandóan valamely alkálikarbonátnak vagy bikarbonátnak töltés gyanánt alkalmazott vizes oldata állott rajta, amely berendezésnek többféle hátránya volt, úgymint: 1. Könnyen léphettek fel tömítetlenségek, minthogy nagyobb számú tömítés volt alkalmazva. 2. A zár részei kémiai és elektrokémiai folyamatok következtében komoly rongálódásoknak lehettek kitéve, amennyiben egyfelől Fe és Pb, másfelől pedig Cu, Ni vagy sárgaréz állottak az alkalikus oldattal érintkezésben. 3. A gumitömítések a savtartányok felvételére szolgáló fémedényekhez néha olyan erősen hozzátapadtak, hogy újratöltés alkalmával csak nehezen, sőt néha sérülés nélkül egyáltalában nem voltak levehetők. 4. A tömítések megvizsgálása és megnyitása sok időt kivánt és gyakran egészen megfeledkeztek az egyikről vagy a másikról. 5. A savtartány szétrombolására szolgáló ütőszög tömszelencéi igen gyakran meglazultak és ennek folytán sókérgek és oxidációk léptek fel, amelyek az ütőszög mozgását megnehezítették vagy egészen lehetetlenné tették. 6. A készülékek akkor is fecskendezni kezdtek, ha pl. vasúti kocsikban heves rázkódtatásoknak voltak kitéve, minthogy a savtartányok épen fenekükön nem voltak rugalmasan ágyazva és ennek folytán könynyen megrepedtek. A találmány tárgya mindezen hátrányokat megszünteti. E találmány szerinti zárószerkezetnek két kiviteli alakja a mellékelt rajzon van föltetve, amelyen az 1. ábra az egyik kivitel hosszmetszete, a 2. ábra oldalnézete, a 3. ábra a másik kivitel hosszmetszete, a 4. ábra pedig oldalnézete, míg az 5—7. ábrákon egyes részletek láthatók. A készülék tartányának fenekébe illesz^ tett hengeres (a) foglalat (l—4. ábrák) kerületének átmérője irányába eső két ellentétes pontján egy-egy szemölcsalakú (b) kiugrással bír, amelyek a zárótest felerősítésére szolgálnak. Ez utóbbi, mint az 1. ós a 3. ábra mutatja, az erősebb (c) középrészből és reá merőleges (d) karokból áll, amelyek a középrésszel egy darabból készülhetnek (3. ábra) vagy pedig csuklók útján lehetnek vele összekötve. (1. és 2. ábra). A i'd) karok az első esetben, szabad végük közelében, oldalt nyitott bevágással, a má-