60502. lajstromszámú szabadalom • Szűrőberendezés
- 2 — 6. ábra egy másik kivitelű szűrőnek alsó részét mutatja nagyobb léptékben,. míg a 7. ábra a 6. ábra 7—7 szerinti metszete. Az 1. és 2. ábrabeli berendezés (A) fala a talajba van sülyesztve. Ezen tartályon belül tetszés szerinti módon van rögzítve a (C) rudakra vagy (B') csavarok révén (5. ábra) erősített alacsony (B) gyűrűk sorozatából. álló vendégköpeny. A (B) gyűrűk átmérője fölfelé csökken úgy, hogy az egész belső köpeny kissé kúpos s gyűrűs közt hagy az (A) tartály belső fala s a vendégköppny között, mely köznek bősége lefelé csökken. Minden (B) gyűrű alsó széle s az alatta lévő gyűrű fölső széle között kis (D) rés marad szabadon, melyen át a, folyadék a gyűrűs közből a vendégköpenyen belül lévő homokba hatolhat. j Az (A) tartály alsó része kúpos s a töl- ! csérszerű (E) betéttel bír, mely az (E')födővel van lezárva, melyen a homok főtömege nyugszik. Ezen (E) betétet a (G) harántgerendákra függesztett centrális (F) cső hordja, mely lyukgatott úgy, hogy a vendégköpenyen és homokon áthatolt folyadék beléphet a csőbe. Az (F) csövön belül elrendezett (H) cső keresztülhalad az (E) betéten s az (F) cső feje fölött végződik. Ezen (H) csőben két vékony (J) és (Jl) eső húzódik végig, meyeknek alsó vége az (A) tartály fenekének csúcsába ér. Ide folyik az a homok, mely az (E) betét és az (A) tartály fala közti (K) térbe jut; a (J) cső vége (2. ábra) föl van görbítve s a (Jl) cső alsó végével összeműködve ejektort képez, mely a homokot kis mennyiségekben a (Jl) csövön át az (L) mosóba viszi. A szűrendő ' folyadék az (M) csövön át jut be, mellyel a (J) cső és az (L) mosóhoz vezető (J2) cső is közlekedik. A folyadék kis része a (J) csövön át a szűrő fenekére jut,s azután kis mennyiségű homokkal együtt emelkedik föl a (Jl) csőben. Az (L) mosóból a tiszta homok a mosó tölcséres alsó részén az (M) csőbe s ezen át az (A) tartály fölső részébe jut, ahol a homokkúp fölületére esik. A (J) és (L) részeknek az (M) esőhöz való kapcsolási helyei között elég nyomás van a kívánt áramlás létesítésére. A (J2) cső szűrendő vizet visz az (L) mosóba s a mosott homokot magával viszi s egyben kiszorítja a homok mosásától szennyes vizet az (N) csövön át. Az (M) eső az (F) cső előtt szétágazik s mindegyik ága nyitott (Ml) szájban végződik. Ilyen elrendezés látható a 4. ábrában. Az 1. ábra pontozott (O) vonala jelzi a határt a középső, aránylag nyugvó homokkúp és az ezt körülvevő aránylag gyorsabban mozgó külső homoktömeg között; ez a vonal jelzi egyúttal az e helyen képződő szűrőhártyát is. Természetesen egy vagy több szűrőhártya képződhet a körülmények szerint. A találmány főcélja e hártya kihasználása azáltal, hogy a (B) gyűrűk közti (D) réseken beáramló folyadék a hártyára [lényegileg merőleges irányban halad át a ! hártyán, hogy azután az (F) csőbe lépjen. Az (0) vonal által durván jelzett helyzetű szűrőhártya képződésének elősegítésére szolgál a szűrőtartály alsó részének sajátos kiképezése, mely olyan, hogy a középső homokkúp nem bír közvetlen centrális úttal lefelé. A legalsó (B) gyűrű alatt, továbbá a (P) pontoknál, ahol az (E) tölcsérbetét résekkel vagy lyukakkal bír, a homoknak útja nyílik lefelé. Láthatjuk, hogy az eltávolított homok pótlására lesülyedő homok főleg a vendégköpeny és az (0) határvonal közötti térből származik. A szűrt folyadék az (F) csőből az (M2) csövön át távozik. A 3. ábrabeli példa szabadon álló szűrőt tüntet föl. Az (Al) tartály az (A2) oszlopokon nyugszik; a (B)'gyűrűk elrendezése azonos az 1. ábrabeli példáéval., A szűrő alsó része az 1. ábrabeli példától eltér, mert az (E) tölcsér nincs az 1. ábra módjára lefödve, hanem a pl. betonból készült üvegkúpos (E2) betéttel bír, mely oly alakú, hogy megengedné a centrális^5 " aránylag nyugvó homokkúp közvetlen lesülyedését, ha az alsó nyílása nem lenne az (Rl) kerék révén beállítható (R) szelep révén tetszés szerint szűkíthető. Az (M) cső, valamint az (L) mosó a készülék alján van elrendelve s a mosott homok az (M) csőbea fölemelkedve, fönt lép
