60478. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés ecetsavnak mészből való folytatólagos előállítására

jen vannak elhelyezve, ami által lehetséessé válik az egész reakciómasszának elívolítása. Ezzel- egyidejűleg a mészhozzáezető tölcsérben egy kilincsmű segélyével z új adagnak a kamrába való bevezetése íegindíttatik, miáltal tehát az első kamra j anyagot kap, míg a második kamrában ,z elsőből átvezetett anyagot tovább bontuk szét és dolgozzuk föl. Amidőn a reakciómassza egy bizonyos zámú fölbontókamrán már áthaladt, akkor ,z eljárásnak azon fázisa áll be, amelynél , mészanyag a gypsz hydratizálása folytán tnnyira megmerevedik és oly szívós állonányúvá lesz, hogy további átdolgozása az f) kavarókarokkal való keverés segélyével nár nem lehetségés. Ezért ezen masszát iddig, míg az még pépszerű, száraz és la)átolható állapotban van, a hozzávaló me'ítöszárnyak segélyével a fűtött és vízszin;es (i) lapra hozzuk, amely lap egy függéyes (k) kavarókészülékkel van ellátva. A apra valamivel nagyobb mennyiségű reikciómassza fér, mint amennyi a kamra iartalmának megfelel és az (m) kavarószárlyak a masszát a lapon alaposan átkavarják, míg a masszának további fölbontása a apnak gőzzel vagy közvetlen tűz által való 'ütése, valamint kénsav hozzávezetése által történik. Világos, hogy ily módon a massza joboan és kisebb erőkifejtéssel keverhető össze, nint az eddigi eljárásoknál, ahol ugyanis magy tömegeket magukban a retortákban kellett fölkavarni. Miután a reakciómasszát a lapon történt földolgozás után ismét oly állományúvá tettük, amelynél az újból könnyen lapátolható 38 kavarható, azt megint bevezetjük a köeetkező (c4) bomlasztó-kamrába. Ez az (1) tavarótengelynek fölemelése és a fűtőlap fenekén levő (n) lapátoknak működésbe való helyezése által történik, amelyek az anyagot a lapról lekaparják és a kamrába szállítják. Ezen kamrában, valamint a következőkben is, a fölbontás tovább folytatódik, míg végül az utolsó (cZ) kamrából a visszamaradó gipsz ezen kamra merítőlapátjai segélyével a légmentesen elzárt (u) tölcséren keresz! tül az ezen tölcsér alatt elrendezett gyűjtő! tartányba vezettetik. Könnyen belátható, hogy-a kavarókarok és merítőszárnyak, amelyek az (e) tengelyre vannak megerősítve, könnyen kicserélhetők anélkül, hogy az ártalmas gázok és gőzök a munkások egészségére káros befolyással lennének, még pedig azáltal, hogy a kamrák egyes burkolatait akként képezzük ki, hogy ugyanannyi burkolat legyen, mint ahány kamra és hogy az egyes burkolatokat csavarok segélyével erősítjük egymáshoz. Eszerint csak egy ilyen burkolatot kell levennünk, az új merítőszárny vagy kavaró behelyezése céljából, tehát nem kell bemenni a berendezés belsejébe. A jelen eljárás további nagy előnye még abban is áll, hogy kénsav helyett az ennél sokkal olcsóbb és a salétrom vagy sósavgyártásnál melléktermék gyanánt nyert bisulfatot is használhatjuk, amely még 30% kénsavat tartalmaz. Számos kísérlet történt már arra nézve, hogy ecetsavat ecetsavas mésznek bisulfittal való fölbontása által állítsanak elő, de ez már abból az okból is lehetetlen volt, mivel az adagolandó tömegek térfogata, — tekintettel arra, hogy a bisulfát csak részben hat, mint kénsav, — aránytalanul nagy volt. Ezáltal természetesen nagyon redukálódott az ily készülékek teljesítőképessége, miután H nagy adagolt tömegekhez képest aránylag kevés ecetsavat lehetett előállítani. A jelen eljárás szerint azonban — azáltal, hogy a folyamat folytatólagos, továbbá, hogy az egyes kamrákba adagolandó tömegek kicsinyek, — a bisulfátot is alkalmazhatjuk jó eredménnyel. Módunkban áll továbbá ezen eljárásnál a hőmérsékletet pontosan szabályozni és a fölbontásnál ezáltal a káros mellékfolyamatokat kiküszöbölni. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás ecetsavnak, ecetsavas mész és kénsav keverékének hevítése által való folytonos előállítására, azáltal jellemezve, hogy az ecetsavas meszet kénsavnak folytonos hozzáadása mellett, erőteljes kavarás közben több egymásután elrendezett ós fűtött b omlasztó-kamarán ve