60464. lajstromszámú szabadalom • Turbinaszerű hajtócsavar
ki, a tengelytől az emelkedés 6 /sa"ének, in. 5 modolusnak megfelelő távolságban van. A 30° emelkedésnek megfelelő őv a tengelytől mindig 10, 8 modulusnyi távolságban van. A 18° emelkedésű őv sugara mindig 15 modulusnak felel meg. A 2. ábra még azt is mutatja, hogy azon övek, melyeknek emelkedési szögei 45°— '90°-ot tesznek ki, mind a kis középső térben találhatók, melynek sugara 5 modulusnak felel megj viszont azok övek, melyeknek hajlása 45°—0°, az 5 moduluson a végtelenig nyúlnak. A 3. ábra azt mutatja, hogy egy fölületnek az ezt környező közegre gyakorolt behatásának (R) eredője a következő képletből adódik: R = F. sin i, mimellett (P) a lökés teljes intensitását jelzi, vagyis az (f) hatásnak és (f') visszahatásnak összegét. 4. ábrából kitűnik, hogy a (P) hasznos munka, vagyis az (R) eredőnek a tengelyirányára való vetülete, mely irányban a hajtócsavarnak hatnia kell, a P = R Cos i egyenletből adatik. Ebből következik, hogy P = F.Sin i. Cos i. Ennek folytán a környező közegre ható és tengely körül forgó fölület teljesítményére vonatkozólag a következő táblázatot állíthatjuk föl, mimellett (F = I00)-nak vesszük az összes fölületekre, vagyis föltételezzük, hogy az összes fölületek egyenlő sebességgel mozognak. Szög Fok 5 C15 25 35 45 55 65 75 85 Sinus 0-087 0-259 0-419 0-569 0-709 0-819 0907 0-967 0'993 Cosinus 0993 0-967 0-907 0-819 0-709 0-569 0419 0-259 0-087 Teljesítmény Százalék 8 25 38 46 50 46 38 25 Ebből az összeállításból kitűnik, hogy a legnagyobb teljesítményt azon fölület éri el, melynek hajlása a forgási síkhoz 45°-ot tesz ki. Ebből tehát az is világos, hogy két teljesen sík fölület, melyek a forgási sikkal 45°-nyi szöget zárnak be, a legjobb hajtócsavart adják. A 45°-tól eltérő fölületek teljesítményei úgy 90° mint 0° fölé folyton csökkennek, úgy hogy kiegészítő szögeknek mindig egyenlő teljesítményeik vannak. Mitnhogy ez így van, a 2. ábrából látjuk, hogy a teljesítmény közelítőleg nulla lesz a középpont azon körületén belül, mely az emelkedés 6 /3 2-én, ill. 5 moduluson belül fekszik; továbbá, hogy a teljesítmény még 45%-ot tesz ki a 60° emelkedésű övben, mely a tengelytől 3 modulusnyi távolságban van. Ebből az okból a találmánybeli turbinahajtócsavarnál a középrész pontosan az emelkedés s /B 2 -e d részének, tehát 3 modulusnak megfelelő sugárirányú hosszon el van hagyva. Az 5. ábra mutatja, hogy egy turbinahajtócsavar különböző hajlású öveinél a forgási sebesség különböző. Egy fölületnek a ví?re való űtőhatása a vízre ható ütés sebességének négyzete szerint változik. Ha tehát a sugarak 1, 2, 3, 4 .... -el egyenlők, úgy az ütőhatás ennek megfelelően 1, 4, 9, 16 ... . ot tesz ki. Ha most ezt az elvet a 2. ábra adataira alkalmazzuk, világosan látjuk, hogy a forgási sebesség a középső körületen, melynek sugara 5 mondulasnak felel meg, csakhamar nullára sülyed. Ebből a második okból is célszerű, hogy a turbinahaj tócsa var középrészét elhagyjuk. Az említett középső körületen a sebességnek megszűnése még azt is bizonyítja, ha ezt a középső körületet nem hagynák el, úgy a víz ebben tengelyirányban csendesen megállna és a hajtócsavar tengelyekörül azzal együtteren forogna, mimellett ez a víztömeg rendkívül hátrányos holt tömeget képezne, melyet a hajtócsavarnak magának kellene vinnie, miként ez az Archimedes-féle csavarnál bekövetkezik.
