60426. lajstromszámú szabadalom • Rugalmas kerék
A 3—5. ábrákon látható további kiviteli alakoknál a rugalmasság javulását azáltal érjük el, hogy a gyűrűs tárcsák már meg nem feszített állapotban is erősen kúpalabúak, hogy a kerék meg nem feszített állapotában túlfeszültség nélküli erős rugalmas gyűrűket lehessen használni, továbbá, hogy üzemközben a rugalmasságot radiális irányban korlátozni lehessen, minthogy a tengely és az abroncs közti rugalmasságnak már minimális mennyisége is teljesen elegendő a kívánt hatás előidézésére. Végül a meg nem feszített tárcsák kúpalakú kiképzésével a kerék oldalirányú merevsége is tetemesen nagyobbítható. További jellemző tulajdonságuk ezen, a 3—5. ábrákon bemutatott kerekeknek abban áll, hogy a gyűrűs tárcsák vastagsága belülről kifelé csökken. Ez azt célozza, hogy -a kisebb, a kerékagyon ülő rugalmas tárcsákat vastagsági viszonyukat illetőleg, a nagyobb, a kerékkoszorúban ülő tárcsákkal összhangba hozzuk és hogy meggátoljuk hogy a kerékagyon ülő rugalmas tárcsák a kerékagyon lévő fészkükben időelőtt meglazuljanak. A tárcsák ama helyeken, ahol belül a kerékagytestre, kívül pedig a kerékkoszorútestre feküsznek, karimaszerűen le vannak gömbölyítve és pedig úgy, hogy ,pontosan beillenek a két keréktestrészben lévő üreges fészkekbe, hogy az (s) feszítőgyűrűk meghúzása és a rugalmasság érvényesülése közben az illeszkedési helyeken a tökéletes fölületi érintkezés biztosítva legyen. A szerelés és a javítások megkönnyítésére úgy a kerékagytestet, mint a kerékkoszorútestet célszerűen kétrészűen képeztük ki. Ezáltal a kerék egyes részeinek vagy egymással összekötött több részének gyorsabb kicserélése válik lehetővé. A kerékkoszorútest két részre osztásával még azon különös előnyt is elérjük, hogy a kerék kanyarulatokban való járásnál nem nyikoroghat, amennyiben ugyanis a kerékkoszorútest két része különböző rezgési amplitúdóval rezeg. A 3. ábra egy ilyen kereket megfeszített, a 4. ábra pedig meg nem feszített állapotban ábrázol. Az (al, a2), illetőleg (bl, b2) tárcsák, amint az a rajzból látható, meg nem feszített állapotban kúpalakúak. Vastagságuk, amint az szintén látható a rajzból, belülről kifelé fokozatosan csökken. A (hl) és (h2) testekkel ; való érintkezésük helyén e tárcsák karimaszerűen le vannak gömbölyítve és megfelelő (p) üreges fészkekben nyugosznak. A (hl) és (h2) részek a kerékkoszorútól, illetőleg a kerékagytól elválasztott külön gyűrűket képeznek, melyek ismert módon, zsugorítás útján vannak a hozzájuk tartozó testrésszel összekötve. A 4. ábrán látható kiviteli alaknál a tulajdonképeni (w) kerékagy még egy (y) födőkerékaggyal van ellátva és azzal egy gyűrűalakú (x) áthidalás útján egy darabbá összekötve. A kerékagy ezen alakja még inkább megkönnyíti a szerelést és a javításokat és egyszersmind egy és ugyanazon külső kerékátmérőnél a rugalmas tömegek súlyának kedvező redukcióját létesíti, mely tömegeket a kerékkoszorú, a (h2) gyűrű és a két külső (al), (a2) rugalmas tárcsa alkot. Az (x) gyűrűalakú áthidalás furatokkal látható el, melyek arra szolgálhatnak, hogy a fogaskereket, melybe a mótor kapaszkodik, vagy magát a motort, ha közvetlenül a tengelyre kell ezt szerelni, meg lehessen azon erősíteni. Annak elkülönítésére, hogy esetleges kerékkoszorútörésnél az eltört koszorúdarab egészen kiröpíttessék, lehet az (al és a2) rugalmas tárcsákat az 5. ábrán látható módon, külső szélükön befelé is görbíteni úgy, hogy kampószerű (q) nyúlványok keletkeznek, melyek a kerékkoszorútest megfelelően mélyített csatornáiba kapaszkodnak. Ugy e nyúlványok, mint a csatornák le vannak gömbölyítve. E kiviteli alaknál a kerékkoszorú a (h2) koszorúrésszel célszerűen egy darabból van készítve. Ily módon az (al és a2) rugalmas tárcsák a kerékkoszorú valamennyi részét sugárirányban fogva tartják. A kerekek nyikorgását a kanyarulatokban különben már a rugalmas gyűrűk is
