60405. lajstromszámú szabadalom • Mótoros eke
emelő lerózselt (39) fölületével egy fölötte i elrendezett könyökemelő (42) karját kilendíti úgy, hogy annak (43) karja a (37) körmöskapcsolót kiiktatja. A szántóberendezés lesülyesztésére egy (44) kézikerék szolgál. A (14) vonórúd egy célszerűen rugalmas anyagból készült (45) görgő útján függ össze a (7) tengely (13) forgattyú rúdjával úgy, hogy az eketesteknek a talajba való ütközése alkalmával föllépő lökések fölfogatnak és nem vitetnek át a hajtókerékműre. A forgattyúrúd emellett a (14) rúd végére alkalmazott (46) csapon van vezetve, ami szilárd kapcsolatot létesít a (13) és (14) rudak között. A leírt módon fölfüggesztett eketestek tehát mozgatásuk alkalmával időszakosan belevágódnak a földbe, mimellett az egész szerkezet súlya növeli ezen belevágódás energiáját. A (16, 17, 18 és 19) tartók a (47) csapokat hordják, amelyeket a (49) pontokon ágyazott (48) horgok fognak körül. A fölfüggesztő tartók az (50) pontok körül fordulhatnak el, amiből következik, hogy az eketestek egyidejűleg két pont körül, és pedig a (47) és az (50) pont körül lenghetnek. Az eketestek szöghajlásának a beállítása a következőképen történik. Egy (51) csoroszlya összekapcsolja a (15) eketest elejét a (14) vonórúddal. Ez utóbbin ugyanis egy (54) csap van elrendezve, amely a csoroszlyának (52) résébe nyúl úgy, hogy ez egy (53) csavar segélyével följebb vagy lejebb állítható. A 3—7. ábrákon föltüntetett kiviteli alaknál oly berendezést látunk, amely lehetővé teszi különböző eketesteknek vagy más földmívelő szerszámoknak gyors és könnyű fölszerelését a vonórúdra. Ezen berendezés lényegére nézve egy (55) tárcsából áll, amely egyik oldalán egy (56) hüvellyel és másik oldalán egy (57) csappal van ellátva (5. és 6. ábra), a hüvely, amely meg van hasítva, (58) csavarok segélyével tetszőleges helyen rögzíthető az (59) vonórúdon. Az (55) tárcsán oldalt még egy második kisebb (60) hüvely van elrendezve, amely egy öntvényből, vagy más merev anyagból készült (61) pecket hord j Az (57) csapra egy (62) tárcsa van helyezve, amely kerületén egy (63) hüvelyt hord. Ez utóbbi a (64) állítócsavar fölvételére szolgál. A (62) tárcsa mellé különböző vastagságú (65) alátétlemezeket helyezhetünk el az eketest oldalirányú beállítása céljából. Ugyanis ezen (65) alátétlemezek fölé helyeztetik el az eketest (66) tartókarja és ez utóbbi fölé a csoroszlya (67) tartókarja. Ezen összes részeket az (57) csap végére helyezett (68) csavaranya rögzíti. A csap tengelyével párhuzamosan a rögzítő részeken keresztülmenő (70) pecek alkalmazható, amely az (55) tárcsáig ér. Ezzel az eketest és csoroszlya tartókarjainak és a (62) beállítócsavarnak kölcsönös helyzete biztosíttatik és ezen részek együttesen a (64) állítócsavar segélyével az (55) tárcsához viszonyítva tetszőlegesen beállíthatók. A (61) pecek azonban nemcsak beállításra szolgál, hanem arra is, hogy az eketest útjába akadó nagyobb akadályok esetén valamely géprész törésének elejét vegye, amennyiben ez a pecek ilyen akadályokból származó lökés föllépése esetén letörik és a (66) kar az (57) csap körül elfordulhat. Természetesen minden egyes (59) vonórúdon több ilyen beállítószerkezetet rendezhetünk el különféle eketestek, esetleg kapálószerszámok, extirpátorok, kézi boronák, irtókapák, tarlóbontók, rögtörők stb. elhelyezésére. A 4. ábrán két (59a) és (59b) vonórudat látunk, amelyek a fönt leírt módon rögzített eketesteket hordanak. Ezek a rudak elől (71) tartókon vannak a jármű (72) alvázán fölfüggesztve és azonkívüla (74) forgattyútengely által működtetett (73) hajtórudakkal függnek össze. Mindegyik vonórúd hátsó végén egy (75) hüvely van elrendezve (4. és 7. ábra), amely egy a (79) tartókaron rögzített (77) vezetékeken futó (76) görgőt hord. A (77) vezetékek célszerűen hullámos fölületüek (3. ábra) oly célból, hogy az eketest a görgőnek ezen hullámok fölött való elhaladása közben fölalámenő mozgásba hozassék és ennélfogva a levágott földhant rázkódtatásokat szenvedjen és széthulljon.
