60386. lajstromszámú szabadalom • Acélkerék tüzérségi járművek számára
képező acélkeréknek egy foganatosítás! alakja vau föltüntetve. Az 1. ábra a kerék egy részének harántmetszete. A 2. ábra homloknézete. A B. ábra metszet az 1. ábrának 3—3 vonala szerint. A kerék középrésze azaz a talp és az ágy közötti rész eléő sorban is két (c) lemezkorongból (1. ábra) áll, melyek egymástól aránylag távol vannak elrendezve és melyekben az (f) nyílások (2. ábra) vannak kiképezve. A nyílások folytán létesülő széleken a lemez az egyik korongnál befelé, a másiknál pedig kifelé van hajlítva (l.ábra) úgy, hogy ezen középlemezekből azoknak síkjára merőleges peremek nyúlnak ki, melyek a (g) harántlemezek megerősítésére szolgálnak. Ekként ezen harántlemezek a keréknek annyi részén kötik össze a középrésznek egyik lemezét a másikkal, mint amennyi a nyílások száma. Ezáltal a keréknek azon részeiben, melyeknél a középkorongok lemezének anyaga küllőszerű alakban meg van hagyva, a 3. ábrán föltüntetett harántmetszet létesül. Ezen küllőharántmetszet oly ürös tartók harántmetszetével egyezik meg, melyeknek falait egymásra merőleges, nagyjában egyenes lemezek képezik. Szóval ezen harántmetszet cnindkét symmetriasíkjához képest nagy ellenállási nyomatékkal bír. A korongok szélén és középpontja felé a lemez anyaga megszakítás nélkül folytatódik a nyílás körül (2. ábra); ezen részeknél a két korongnak a kerék síkjára merőleges harántlemezek segélyéyel való összeköttetése szintén létesítve van (1. ábra) úgy, hogy a két lemez közti összeköttetés -a nyílásnak egész kerületére kiterjed. Ekként maguk a nyílásokat övező harántlemezek is kedvező alakkal bírnak az esetleges hossz- és harántirányú igénybevételek folytán előálló alakváltozások, valamint a megsérülések ellenében. Ha a kerék az egyik korongtól kiindulólag igénybevétetik, a, másik korongnak okvetlenül részt kell vennie az ellenállási munkában; minthogy továbbá, amint említtetett, a korongod anyaga a közép és a kerület felé megszakítás nélkül folytatódik, a keréknek bármely pontjából kiinduló igénybevételnél mindegyik korong egész tömegével vesz részt az ellenállási munkában. Ekként módunkban áll magát a lemezvastagságot kicsinyre méretezni, amikor is a középrész és ezzel együtt az egész kerék kis súllyal fog bírni. A keréknek ezen szerkezeti kiképzése folytán az még abban az esetben sem fog használhatatlanná válni, amelyben a középrésznek egy vagy több része megsérül, sőt még abban a különös esetben sem, amelyben egy küllő egészen kiszakíttatik. A középrésszel az (a) kerékkoszorú működik együtt, mely úgy keréktalp, mint kerékabroncs gyanánt szolgál vagyis annak kül- > fölülete közvetlenül a keréknek futófölüle-J tét képezi. A kerókkoszorú két befelé nyütj^g (b) bordával van ellátva, melyek annak ^jjSrj középrész korongjaihoz való erősítée^fV szolgálnak. A bordás kiképzés folyté^ kerékkoszorú U-alakú harántmetszet te^^', mely annak nemcsak a kerék síkja {pt^1 *-iban, hanem arra merőleges irányban ís'"E. jgy ellenállási nyomatékot kölcsönöz. Ezen kerékkoszorúnak az acéllemezből készült középrésszel való összeköttetésével oly kerékre teszünk szert, mely az eddigi acélkerekekkel szemben aránylag kis súlyával, nagy tartósságával és a kerék síkjához képest bármely irányú igénybevételek ellenében mutatkozó nagy ellenálló képességével tűnik ki. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Acélkerék tüzérségi járművek számára, jellemezve két, a kerék abroncsát és agyát összekötő középrészt képező, egymástól távol fekvő lemezkorong által, melyekben a keréknek küllős alakot adó nyílások vannak kiképezve, ahol is a lemezek anyagát a nyílások folytán létesülő széleken, a kerék síkjára merőleges harántlemezek akként kötik szilárdan össze, hogy a keréknek küllőszerű karjai egymásra merőleges falakkal határolt üreges testekalakjával bírnak úgy, hogy a kerék á legkisebb súly mellett,
