60323. lajstromszámú szabadalom • Optikai jeladóberendezés
nesek, sugarak metszéspontjaiban vannak elrendezve (1. ábra). Az (1) tárcsa (2) csappal bír, amelyre a két beállító szerv forgathatóan van erősítve. Ezen beállítószervek egyike, melyet (3)-al jelöltünk, mint a 2. ábrából látható, sugárirányú (4) hasítékkal és (5) mutatóval ellátott tárcsa, melynek átmérője oly nagy, hogy az (1) tárcsa valamennyi jelzését, kivéve a (4)- hasíték által láthatókat, eltakarja. A másik beállító szerv (6) mutatóval ellátott, szintén a (2) csap körül forgatható (7) körszelet, mely egy sor (8, 9, 10) és (11) lyukkal van ellátva, melyek száma a jelzőtárcsán lévő koncentrikus körök számának felel meg és melyek egymáshoz 45° alatt hajló sugarakon fekszenek. A (7) körszelet forgásánál a (8—11) lyukak mindegyike a koncentrikus körök egyikén mozog. Ha pl. a «G» jelet akarjuk adni, .akkor először addig forgatjuk a (3) tárcsát, míg a (4) hasíték azon geometriai hellyel (sugárral egybe nem esik, amelyen, a «G» betű van (3. ábra); most addig forgatjuk a (7) körszeletet, míg a (8—11) lyukak közül az, mely a «G»-re egyedüli állítható be, nevezetesen • a (10) 4yuk, a «G»-vel összeesik, így tehát a két beállító szervnek, ill. [a két (5, 6) mutatónak a 3. ábrán föltüntetett helyzetéhez jutunk és minthogy a (3) tárcsa és a (7) körszelet kiképzése következtében az (1) tárcsa minden más jelzése el van födve, így a szervek téves, beállítása teljesen ki van zárva. Ha x a fölvevőállomáson, párhuzamosan a küldő állomáson levőhöz egy hasonló berendezést állítunk föl és a fölvevőberendezés két mutatóját a küldőberendezés két mutatójának megfelelően beállítjuk, a fölvevő berendezésen szükségképen és egyértelműen az adott jel' fog mutatkozni. Minthogy a (6) mutatónak az óramutató forgási irányában mindig az (5) mutató mögött kell feküdnie, vagy legföljebb vele összeesik (a két mutató között a legnagyobb szögeltérés 135° lehet csak) és minthogy egy jeladásnál sincs oly állás, melynél a fordított viszony lépne föl, a két (3) és (7) szerven alkalmas helyeken ütközőket alkalmazhatunk, melyek megakadályozzák azt, hogy a két mutatót egyrészt a maximális kilengési szögön túl, másrészt azon állástól, amelyben a két mutató egymáson fekszik, a másik oldali felé kölcsönösen elállíthassuk. Ezáltal a két mutatónak netaláni elcserélésénél a fölvevő berendezésen téves beállítás nagy távolságra ki van zárva. A két mutatót egyébként különbözően színezett zászlókkal vagy hasonlókkal különböztethetjük meg egymástól. A berendezés szerkezeti kivitele az előadott elven belül módosításokat enged meg. Ha pl. nem fektetünk súlyt arra, hogy minden más jelt az adandó jel kivitelével lefödjünk, akkor a (3) tárcsát egy beállítóéllel vagy hasítékkal ellátott mutatóval helyettesíthetjük és épp így a (7) körszeletet is kisebbíthetjük. A (7) körszeletet görbített kar gyanánt lehetne kiképezni, melynek beállítóéle a (8—11) lyukak középpontjait követi, mimellett mindenesetre ajánlatos ezen középpontokat jelekkel megjelölni. A (4) hasíték helyett lyuksorozatot is alkalmazhatnának. Mint könnyein belátható, lehetséges lenne az (1) jeltárcsa helyett a tekintetbe jövő többi három szerv egyikét helytállóan, a másik kettőt pedig mozgathatóan is elrendezni, mikor is természetesen a mutatóknak mindig a mozgatható szervekkel kellene összekötve lenniök. Az adandó jel gyors megtalálásának megkönynyítése céljából az (1) tárcsa karimáján a sugarak végpontjában, az egyes sugarakon található jelek külön is föl lehetnek jegyezve. Míg a rajzon föltüntetett foganatosítási alaknál a geometriai helyek két csoportja koncentrikus körök és sugarak gyanánt volt kiképezve, másként alakított görbék is nyerhetnek alkalmazást. így a koncentrikus köröknek, mint a geometriai helyek csoportjának megtartása mellett a sugarakat tetszőleges alakú egybevágó görbékkel helyettesíthetjük, mely esetben a (4) hasítékot (élt, lyuksort) ezen görbékkel egybevágóan kellene alakítani. Lehet azonban, mint azt a 4. ábrán föltüntetett foganatosítási alak mutatja, a középponti (polá-
