60313. lajstromszámú szabadalom • Készülék darabos terhek föl- és lerakására, valamint rakásolására
példánál a darúlábakban függélyesen vezetett (20) pofákban (4. és 5. ábra) vannak ágyazva, melyek a láncok vagy kötelek megfeszítését lehetővé teszik. E pofákon azon tartókeretek vannak elrendezve, melyek a menesztők kiürítésére vagy a talpgerendákkal vagy hasonlóval való raegrakására szolgálnak. Ezek a tartókeretek két haránt- éss két hosszoldalból állnak és a hosszoldalakat tartó csapok körül forgathatók. A (20) pofák a (21) tartókeretekkel a darúlábakban elrendezett vezetősinekben függélyesen tetszésszerint beállíthátók és rögzíthetők úgy, hogy a tartókeretekre fölhelyezett talpgerendák vagy hasonlók a menesztők által tetszésszerinti magasságban leemelhetők vagy a tartókeretekre lehelyezhetők. A (20) pofák a tartókeretek forgáscsapjain kívül még két (22) vezetőlécet tartanak, melyek a láncokat vagy köteleket a tartókeretek közelében a kellő helyzetbe, azaz a keret forgáspontjainak függélyes síkjába vezetik úgy, hogy a talpgerendák vagy hasonlók a tartókeretek tetszésszerinti helyzete mellett biztosan tovavitetnek vagy letolatnak. Ha a talpgerendák vagy hasonlók' egy az (1) vágányon álló kocsiról a (2) rakásra viendők, akkor a tartókeretet a (7) görgő fölött forgáspontja körül oly módon forgatjuk el, hogy külső szélével a kocsifalra támaszkodik és belső széle felé lefelé lejtős, mint ezt az 1. ábra mutatja. A láncok vagy kötelek a nyíl irányában mozgásba hozatnak és kézzel egymásután a tartókeretre fektettetnek a talpgerendák vagy haconlók, mire az utóbbiak a tartókereten egészen a menesztő közepén túl csúsznak, hol a tartókeret harántoldalain alkalmazott ütközők által megállíttatnak. A kötelek vagy láncok által fölfelé mozgatott menesztők harántrúdjaikkal a talpgerendák vagy hasonlók alsó oldalaiba ütköznek és a talpgerendákat a tartókeretről fölemelik, mimellett a menesztőknek a pofákon elrendezett vezetékei a kitérést vagy billenést megakadályozzák. Ezután a menesztők a talpgerendákkal együtt lefelé függve a kötelek vagy láncok által a (8) és (13) görgőkön át a (16) kerethez vezettetnek. A (14) görgőpárnak az (1) vágány fölé fordított tartókerete a külső harántoldallal lefelé lejtős helyzetbe van állítva, mint azt az 1. ábra mutatja. Ha már most a talpgerendákkal vagy hosonlókkal megrakott menesztők ezen ferde tartókereteken áthaladnak, akkor az utóbbiakra a talpgerendák vagy hasonlók lefektettetnek és a (2) rakásra lecsúsznak. Hogy a rakáson a talpgerendák a kívánt rendben fektetessenek le, csupán a darúkocsit kell a (16) kerettel együtt szakaszosan vagy a kívánt sebességgel tovamozgatni, mimellett a kötélágak hossza a találmány szerinti elrendezés következtében változatlan marad. A kötelek vagy láncok ezután az üres menesztőkkel a (15, 9, 10, 11, 12) görgőpárokon át a (7) görgőpárhoz visszatérnek, hol a menesztők a leírt módon újból megrakatnak. Ha ily módon a rakásra egy sor talpgerendát vagy hasonlót lefektettünk és a következő sort akarjuk fektetni, akkor a (16) keretet körülbelül egy talpgerenda magasságával föl kell emelni. Ezáltal a beállítható (16) keret mentén vezetett kötélágak hossza megrövidíttetik. A láncoknak vagy köteleknek a (16) keret emelésénél való meglazulását azáltal kerüljük el, hogy a (10) görgőpárt tartó (20) pofák a jobboldali darúlábban Jévő vezetékeik mentén lesülyednek. Emellett természetesen ezeket a pofákat súlyokkal kell megfelelően megterhelni, hogy a (10) görgőpár által ne csak a függélyesen beállítható (16) keretben lévő lánc- vagy kötélágak különböző hosszai egyenlíttessenek ki, hanem hogy a szállítóláncok megfelelő és egyenlő feszültségüket meg is tartsák. Emellett természetesen a (7) görgők pofái a baloldali darúlábban rögzítendők. Ezután a leírt módon a talpgerendáknak vagy hasonlóknak második sorát fektethetjük a rakásra, mimellett a darúkocsi a (16) kerettel ellentétes irányban mozog. A harmadik talpgerendasor lefektetése előtt a (16) keretet ismét emeljük mimellett a (10)