60303. lajstromszámú szabadalom • Vezérlőszerkezet erőgépek szelepeihez

val pedig egy az erőgép (D) vezértengelyén | ülő (E) bütykös tárcsa kerületére támasz­kodik. Az (A) henger (al) nyomóteréből (P) csővezeték vezet egy második (G) nyomó­hengerhez, mely a vezérlendő (H) szelep tokján van elrendezve. A szeleporsó fölső része ezen (G) henger (hl) dugattyúja gya­nánt van kiképezve és egy (h2) rúgó ha­tása alatt áll, mely a (h3) szelepkúpot fész­kére nyomja. Az (A) henger (al) nyomóterével továbbá (kl) vezeték útján egy nyomófolyadék-akku­: mulator gyanánt kiképezett (K) kiegyenlítő­tartány van összekötve, melyben a tartalék­folyadék állaadó túlnyomás alatt áll. A (K) kiegyenlítőtartány és az (al) nyomótér közt (k2) visszacsapószelep van beiktatva. Ezen 'visszacsapószelep beiktatásával elérjük, hogy a folyadékpótlás a (K) kiegyenlítőtartányból az (al) nyomótérbe csak bizonyos nyomás­nál megy végbe. Ha az (E) bütykös tárcsát forgatjuk, az azon elrendezett (el) bütyök a (B) dugattyú lefelé mozgatását és a folyadékrudazat köz­vetítésével, magában véve ismert módon a (H) szelep mozgatását is eszközli. Ha az (el) bütyök legmagasabb pontján túlforgott, a (B) dugattyú a folyadéknak a (h2) szelep­rúgó által előidézett nyomása alatt az (A) hengerben kezdeti helyzetébe tér vissza. Egyidejűleg a (h2) szeleprúgó is, az (el) bütyök alakjának megfelelően, a (H) szele­pet elzárja. Ha már most a munkaperiodus közben a folyadékoszlop térfogata csökken, akkor mihelyt az (al) térben a nyomás a (K) ki­egyenlítőtartányban uralkodó nyomás alá sülyed, a (K) kiegyenlítőtartány és az (al) nyomótér közt lévő (k2) visszacsapószelep megnyílik és az átömlő folyadék az (al) nyomótérben az eredeti térfogatot ismét rögtön helyreállítja. Mihelyt a két térben a nyomás egyensúlyi állapota beáll, a (k2) visszacsapószelep, rúgójának hatása alatt, a két (K) és (al) teret pillanat alatt elzárja egymástól. Ezáltal elérjük, hogy az ismert enemű vezérlőszerkezetekkel ellentétben az (al) nyomótér már el van választva *a (K) | kiegyenlítőtartánytól, amidőn a (B) dugattyú új löketét megkezdi. Minthogy azonkívül a (K) kiegyenlítőtartányban állandó túlnyomás uralkodik, a folyadék pótlása igen gyorsan megy végbe. A leírt elrendezés által tehát ama lényeges előnyt érjük el, hogy a (B) dugattyú minden holt járása ki van küszö­bölve és ennek folytán az erőátvitel ponto­san ugyanolyan módon megy végbe, mint merev rudazat alkalmazása esetén. A leírt elrendezés továbbá az ismert berendezésekkel ellentétben, melyeknél a nyomófolyadék pótlása csak az (al) nyomó­térbe történhetik, annak lehetőségét is nyújtja, hogy a folyadékpótlást tetszőleges helyen vezessük be a folyadékrudazatba. E körülmény, eltekintve attól, hogy nagyobb szerkesztési szabadságot enged meg, annyi­ban nyújt lényeges előnyt, hogy nemcsak a hajtott (hl) dugattyúnál, hanem a hajtó (B) dugattyúnál is a dugattyú egész köpeny­fölülete mint tömítőfölület szerepel. Az is­mert vezérlőszerkezeteknél ellenben, me­lyeknél az átömlési csatorna szükségképen a (B) hajtódugattyú nyomóhengerének fa­lába kell, hogy betorkoljon, a hajtódugattyu sokkal kisebb fölülete, nevezetesen köpeny­fölületének csak a dugattyú alsó homlok­lapja és az átömlési csatorna betorkoló helye közt fekvő része jöhet mint tömítő­fölület figyelembe. A leírt vezérlőszerkezet eszerint kétségtelenül kevesebb folyadék­veszteséget fog fölmutatni a dugattyú tömít­tetlenségei folytán, mint az ismert vezérlő­szerkezetek. SZABADALMI IGÉNY. Vezérlőszerkezet erőgépek szelepeihez, mely­nél az erőátvitel egy hajtódugattyú és a szelep közt beiktatott folyadékrudazat segélyével történik, mely utóbbi, tér­fogatának állandóan való megtartása céljából, kiegyenlítőtartánnyal hozható összeköttetésbe, mely tartány tartalma állandó túlnyomás alatt áll, azáltal jel­lemezve, hogy a kiegyenlítőtartány és a folyadékrudazat közt lévő összekötő­vezetékbe egy (k2) visszacsapószelep i van beépítve.­(1 rajzlap melléklettel. PALLAS RÉSZVÉNYTÁRSASA'J NYOMDÁJA BUDAPE6IBK

Next

/
Oldalképek
Tartalom