60276. lajstromszámú szabadalom • Telefonhallgatókészülék

— 3 -tekercseket vonaltekercseknek nevezhetjük. A helyi áramkörbe még egy induktor (31) primér tekercse van beiktatva, amint azt telefonberendezéseknél rendesen alkalmaz­zák, míg annak (32) szekundér tekercsét a (33) vezetékek a (28) és (29) vonalvezeté­kekhez párhuzamosan kapcsolják. A mikro­fon a ráerősített membránnal főként föl­vevő készülékként alkalmazható, azonbsn beszélgetések átvitelére is használhatjuk, mely esetben az induktor (31) és (32) te­tekercseit a szokásos elrendezésben alkal­mazzuk. Természetes, hogy a telefonberen­dezéseknél használatos kikapcsolok a jelen találmány tárgyánál is szerepelnek, azonban a rajzon, mint a találmány szempontjából lényegtelenek, nincsenek föltüntetve. A hall­gatókészülék (34) karikával van fölszerelve, hogy fölfüggeszthessük a rendes kapcsoló horogra, amely a fölvevő vagy helyi tele­pet, ha a hallgatókészüléket nem használ­juk, kikapcsolja. A gyűrűalakú fölvevő cséve (11) és (12) tekercsei a (9) és (10) tekercsek alkotta helyi csévével kapcsolatban egy induktort alkotnak s a mikrofon ezen induktor áram­szaggatójaként működik. Annak következ­tében, hogy a jelen találmány értelmében készített hallgatókészülékhez kevesebb te­kercselés szükséges, mint a közönséges hallgatókészülékekhez, továbbá a membrán különleges kiképzése és végül a fölvevő helyi és szekundér tekercseléseinek nagy közelsége folytán a régebbi hallgatókészü­lékekkel velejáró tökéletlen és zavaros át­vitel a jelen találmánynak megfelelő hall­gatókészüléknél teljesen megszűnik. A helyi áramkörben a helyi mágnesteker­csekkel sorba kapcsolt mikrofon labilis egyensúlyi állapotot idéz elő úgy, hogy a vonalról érkező minden impulzus a helyi áramkört és vele annak mágneses hatását a membránba igen hirtelen megváltoztatja, amiért is a membrán nemcsak hogy igen erősen odavonzatik, hanem a vonzás után igen gyorsan szabadon is eresztetik. A sokszorosan rezonáló membránt, hogy a legjobban működhessék, a hangtan tör­vényeivel pontosan össze kell egyeztetnünk, • azaz a nyelveket a hangkomponenseknek, illetve a harmonikus hangoknak megfele­lően kell hangolnunk. Az eddig használatos legpontosabban megmunkált membránok sem fognak soha olyan jó eredményt adni, mint a jelen találmány értelmében nyelvek­kel ellátott membránok, mert épen ezek a nyelvek azok, amelyekre gyorsabban és erősebben hatnak a rezgések, amiért is az ilyen membránok még közönséges telefon­készülékekkel kapcsolatban is jelentéke­nyen jobb eredményt fognak adni. A mem­brán szélső részei mágneses behatásra sza­badon rezeghetnek és így az átvitt hangok összetevőit egyenkint fölfogják, amelyek azután ismét ugyanazon összetett hanggá egyesülnek, vagy ha ezen egyesülés nem is következik be, az egyes hangok úgy jut­! nak a fülbe, mintha ez azon részek vagy i körszeletek egyidejű rezgése folytán történ­| nék, amelyek az átvitt impulzusoknak meg­j felelően vannak hangolva, miközben azon­j ban az alap- és magashangok egyaránt megerősödnek. A tekercseknek a (7) csévén egyáltalán nem kell egymáshoz képest koncenlrikusan feküdniök, hanem tengelyiránjban egymás mellett is lehetnek, ami működésükön mit sem változtat. A fölvevőmágnes nemcsak lapos gyűrű alakjában, hanem a 7. és 8. ábrán látható módon is kiképezhető. Ezen elrendezés sze­rint egy (36) gyűrűből számos (35) pecek vagy efféle nyúlik ki oldalvást; a gyűrű is, a peckek is lágy vasból készülnek s a peckek egy (38) korong megfelelő (37) lyu­kain hatolnak keresztül, amely a (7) cséve elülső vagy hátsó részét alkotja. A mágnes­magot azután (39) dróttekercseléssel szerel­jük föl, amelyet a (35) peckek közé vagy azok köré csévélünk. Bizonyos célokra a (13) mágnesmag el is hagyható s a (9) és (10) helyi tekercsekkel pótolható. Ha pedig a (13) vasmagot vala­mely állandóan mágnesezett résszel helyet­tesítjük, akkor, amennyiben ez a jelen ta­lálmány értelmében megengedhető, a két (9) és (10) helyi tekercs is elhagyható. Gyakorlati kísérletek igazolták, hogy a föl-

Next

/
Oldalképek
Tartalom