60223. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektromos fémszálas izzólámpákhoz való száltartók előállítására

- 2 stb. adhatunk 0'5 —1% arányban, vagy ha nem nagy áramsűrűségeket akarunk használni, 10%-os chrómtrioxid- (Cr08

) és 10%-os chrómszulfát- (Cr2

[S04

]s

) fürdőbe, melyhez szintén adhatunk kevés bórsavat stb. Ha bizonyos áramhatárok közt dolgozunk, az áramerősség és a feszültség szerint tiszta fémből vagy monoehrómoxidhidrátból (Cr[OHJ) álló csapadékot kapunk. Ha cma

-kint pl. 0 20 Ampére-áramsűrűséget tartunk be 20 Volt feszültség mellett, akkor fémes chrómot kapunk monochrómoxidhidráttal keverve. (V. ö. Le Blanc «Die Darstellung des Chroms und seiner Verbindungen mit Hilfe des elektrischen Stromes», Halle 1902 bei Knapp, 24. és köv. oldalait.) Itt az van mondva, hogy a csapadék ehrómból vagy oxiduloxiddal kevert chrómból vagy pusztán oxiduloxidból áll. Ez azonban helytelen, mert nem oxiduloxid válik ki, hanem monoxidhidrát. Ha most a nikkeldrót ezen alapelvek szerint. egy cbróm-cbrómoxidhidrátból álló bevonattal el van látva, azt hidrogénben újbóli izzításnak vetjük nagy hőfoknál alá. Ezáltal most kettős célt érünk el; mert egyrészt a kathódán, itt a nikkeldróton; fémesen kivált chróm bensőleg összeheged a porózus alapfémmel, másrészt pedig a fémmolekulák közt szintén lecsapott monoxidhidrát nem redukálódik fémmé, hanem a sesquioxidba megy át. A folyamat ekkor a következő: 2 Cr (OH), = Cra

03

-p H2

0 -f Ha

(v. ö. itt Roscoe-Schorlemmer «Ausführliches Lehrbuch der Chemie» 8. kiadás, Braunschweig, 1897. II. kötet 554. oldalát): A kívánt oxidbevonat tapadó alakban tehát nemcsak fölületesen képződik itt, hanem a tapadósságot azáltal érjük el, hogy az oxidmolekulák a fölhegesztett fémmolekulák közt szilárdan be vannak ágyazva. Az így kezelt, azaz chróm-chrómoxiddal bevont nikkeldrót rugalmassági modulusa lényegesen nem változott mqg, ami könynyen érthető, mert hiszen a dróton a magában véve igen kemény és merev chrómból, mely hajlítást meg nem enged anélkül, hogy lepattogzanék, homogén-réteg nem keletkezik. A drót — ellenkezőleg — bármely kívánt alakra hajlítható anélkül, hogy a chróm-chrómoxidréteg leválna, mert a chrómfémbevonat nem homogén, hanem az oxid közbeágyazása folytán meg van szakítva, miáltal lehetővé válik, hogy az egyes molekulákból álló bevonat az alapfém hajlításakor ennek alakváltozását követhesse. A jelen találmánnyal tehát új és értékes módja van megadva a fémszálas izzólámpákban száltartókul alkalmazható drótok, szalagok és hasonlók előállításának. SZABADALMI IGÉNY. Eljárás elektromos fémszálas izzólámpákhoz való száltartók előállítására, azáltal jellemezve, hogy alacsony olvadási ponttal bíró fémdrótokat, miután azokat valamely redukáló gázban, pl. hidrogénben, izzítottuk, egyidejűleg chrómmal és chrómoxiddal elektrolitikusan bevonjuk és azután ismét redukáló gázban izzítjuk azokat nagy hőfok mellett. "hXAS RÉ8ZVENYTÁRSASA t NYOMDÁJA BUOAPES ! EH-