60223. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektromos fémszálas izzólámpákhoz való száltartók előállítására

- 2 stb. adhatunk 0'5 —1% arányban, vagy ha nem nagy áramsűrűségeket akarunk hasz­nálni, 10%-os chrómtrioxid- (Cr08 ) és 10%-os chrómszulfát- (Cr2 [S04 ]s ) fürdőbe, melyhez szintén adhatunk kevés bórsavat stb. Ha bizonyos áramhatárok közt dolgozunk, az áramerősség és a feszültség szerint tiszta fémből vagy monoehrómoxidhidrátból (Cr[OHJ) álló csapadékot kapunk. Ha cma -kint pl. 0 20 Ampére-áramsűrű­séget tartunk be 20 Volt feszültség mellett, akkor fémes chrómot kapunk monochróm­oxidhidráttal keverve. (V. ö. Le Blanc «Die Darstellung des Chroms und seiner Ver­bindungen mit Hilfe des elektrischen Stro­mes», Halle 1902 bei Knapp, 24. és köv. oldalait.) Itt az van mondva, hogy a csa­padék ehrómból vagy oxiduloxiddal kevert chrómból vagy pusztán oxiduloxidból áll. Ez azonban helytelen, mert nem oxiduloxid válik ki, hanem monoxidhidrát. Ha most a nikkeldrót ezen alapelvek sze­rint. egy cbróm-cbrómoxidhidrátból álló be­vonattal el van látva, azt hidrogénben új­bóli izzításnak vetjük nagy hőfoknál alá. Ezáltal most kettős célt érünk el; mert egyrészt a kathódán, itt a nikkeldróton; fémesen kivált chróm bensőleg összeheged a porózus alapfémmel, másrészt pedig a fémmolekulák közt szintén lecsapott mon­oxidhidrát nem redukálódik fémmé, hanem a sesquioxidba megy át. A folyamat ekkor a következő: 2 Cr (OH), = Cra 03 -p H2 0 -f Ha (v. ö. itt Roscoe-Schorlemmer «Ausführliches Lehr­buch der Chemie» 8. kiadás, Braunschweig, 1897. II. kötet 554. oldalát): A kívánt oxidbevonat tapadó alakban tehát nemcsak fölületesen képződik itt, ha­nem a tapadósságot azáltal érjük el, hogy az oxidmolekulák a fölhegesztett fémmole­kulák közt szilárdan be vannak ágyazva. Az így kezelt, azaz chróm-chrómoxiddal bevont nikkeldrót rugalmassági modulusa lényegesen nem változott mqg, ami köny­nyen érthető, mert hiszen a dróton a magá­ban véve igen kemény és merev chrómból, mely hajlítást meg nem enged anélkül, hogy lepattogzanék, homogén-réteg nem keletkezik. A drót — ellenkezőleg — bár­mely kívánt alakra hajlítható anélkül, hogy a chróm-chrómoxidréteg leválna, mert a chrómfémbevonat nem homogén, hanem az oxid közbeágyazása folytán meg van sza­kítva, miáltal lehetővé válik, hogy az egyes molekulákból álló bevonat az alapfém haj­lításakor ennek alakváltozását követhesse. A jelen találmánnyal tehát új és értékes módja van megadva a fémszálas izzólám­pákban száltartókul alkalmazható drótok, szalagok és hasonlók előállításának. SZABADALMI IGÉNY. Eljárás elektromos fémszálas izzólámpák­hoz való száltartók előállítására, azáltal jellemezve, hogy alacsony olvadási pont­tal bíró fémdrótokat, miután azokat vala­mely redukáló gázban, pl. hidrogénben, izzítottuk, egyidejűleg chrómmal és chróm­oxiddal elektrolitikusan bevonjuk és az­után ismét redukáló gázban izzítjuk azo­kat nagy hőfok mellett. "hXAS RÉ8ZVENYTÁRSASA t NYOMDÁJA BUOAPES ! EH-

Next

/
Oldalképek
Tartalom