60206. lajstromszámú szabadalom • Berendezés vasvázas födémtámaszok összeköttetésére és a födémváznak ezekhez való csatlakoztatására

— 2 — veg átmérőjét határozza meg. A gyűrű és a koszorú között lévő sugárirányú távolságnak elég nagynak kell lennie a (11) vasdrótok kampós végeinek fölvételére és azonkívül még 80—100 cm. vastag betonréteg- j gel való befödést kell megengednie, hogy J a vasdrótok végei szilárdan fogva tartassanak. Az oszlop fölépítése közben a betonburkolatot a süveg fölhelyezhetése céljából csak az előállítandó födémalsórészig állítjuk elő, a (10) magot pedig a kellő magasságig vezetjük föl, liogy a (12, 13, 14) részekből álló berendezést a szándékolt helyzetben és magasságban elhelyezhessük. A (12) fejlemez és a (14) koszorú között (17) merevítőbordák vannak elrendezve, melyeknek belső végei a (10)_ magot érintik és a berendezésnek a magon való központosítására valók; a fejlemezen kiképezett (18) orrok a fölső (15) oszlopmag központosítására valók. Az oszlopmagokat burkoló beton még önmaga is merevítve van, hogy az oszlopmaghoz hozzátapadjon és terheléseket fölvehessen. A (12) fejlemezen a (17) bordák között (19) nyílások vannak elrendezve, melyek a beton bevitelére szolgálnak a fejlemez alatt . lévő üreges terek kitöltése céljából. Mielőtt még ez a beton lekötött volna, (20) fémrudakat helyezünk beléje, melyek az alsó oszlopnak a fölsővel való összeköttetését elősegítik. Ezen rudakat függőlegesen dugjuk be a (19) nyílásokon. Mielőtt az egész berendezést a kellő helyzetbe hozzuk, alatta rostélyszerűen hajlított (21) merevítőrudakat rendezünk el. Ezen rudak föladata kettős: először is a (13) karok és a (16) gyűrű által kifejtendő munka elősegítésére valók, másodszor pedig a támasz körül alul keletkező nyomóürbe való elhelyezésük következtében a nyomási feszültségek egy részét fölveszik. A találmány tárgya nemcsak a leírt kiviteli alakra szorítkozik, hanem mindama szerkezeteket fölöleli, melyek folytán egy támasz magján nyugvó szerkezet által a feszültségek a beton hozzájárulása nélkül részben a magra vitetnek át. A kiképzés természetesen a leírttól eltérő is lehet, épúgy egyes részek más, ugyanoly célnak megfelelő részekkel helyettesíthetők. így pl. az 5—7. ábrán a találmány tárgya közönséges (23) I-tartókkal bíró födémeken való alkalmazásában van bemutatva. Ezen szerkezetnél a (16) gyűrű elmaradás a (13) karok helyett (23) csapágyak vannak elrendezve, melyeken a tartók a (14) koszorúhoz illeszkedő végeikkel fölfekszenek. A fejlemez és a koszorú ez esetbeii célszerűen sokszögletes alaprajzzal bírnak. A központos mag a jelen találmány tárgyát képező berendezés alkalmazásának befolyásolása nélkül természetesen a támasz tengelye körül központosán csoportosított, vagy a támasz keresztmetszetében egyébként elosztott több fémmaggal helyettesíthető. A leírt berendezés alkalmazásánál a nyomási feszültségek úgy a támasz magjára, mint a burkolatra eloszlanak úgy, hogy mindkettő résztvesz a terhek átvitelében. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Berendezés vasvázas födémtámaszok összeköttetésére és a födém vas váznak ezekhez való csatlakoztatására, azáltal jellemezve, hogy az alsó támaszmagon közvetlenül nyugvó, kerékagyszerű rész a fölső támasz alaplemeze gyanánt szolgál, míg az agyszerű rész sugaras karjain ágyazott gyűrűhöz az alsó támasz által tartott födémrész vasvázai csatlakoznak. 2. Az 1. igényben védett berendezés foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy az agyszerű rész (12) lemezében a födém bevitelére (19) nyílások vannak kiképezve, melyeken a támaszburkolat összeköttetésére való (20) rudak vannak bevezetve. 3. Az 1. igényben védett berendezés foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a kerékagyszerű rész (17) merevítőbordákkal van ellátva, melyeknek belső végei a berendezésnek az alsó (10) támaszmagon való központosítására szolgálnak, míg a fölső (15) támaszmag-