60200. lajstromszámú szabadalom • Födélkötő

Megjelent 1913. évi juiius lió lO-én. MAGY. KIR. SZABADALMI gilSf HIVATAL SZABADALMILEIRAS 60200. szám. VIII/c. OSZTÁLY. Födélkötő. POLASZEK FRANCISZEK KŐMŰVESMESTER GOSTYNBAN. A bejelentés napja 1912 május hó 25-ike. Lapos tetejű és 16 méter, valamint ennél nagyobb fesztávolságú csűrök és pajták építésénél eddigelé a tetőszerkezetet belül oszlopszerűen kellett alátámasztani vagy az oldalducok igen ferde helyzete által kellett az alátámasztást létesíteni, mert az eddig ismert födélkötők ezen alátámasztások nélkül nem voltak képesek a tetőterhet beleértve a szélnyomást stb. kibirni. Az említett épületek belsejében az oszlopok és dueok útban vannak és a tér nem használható ki tökéletesen. Jelen találmány fából épített csűrök, pajták és hasonlók számára való födélkötőre vonatkozik, mely lehetővé teszi, hogy 20 méternél nagyobb fesztávolságú épületeket útban álló alátámasztások nélkül födhessünk be. Az újítás lényegében egy-egy merevítőszarufa alkalmazásában áll, melyeknek egymásfölé fordított, nem egészen a gerincig vezetett végei egy feszítőborna által vannak összekötve úgy, hogy az összekötési helyekben a födélszarufák részére támaszpont képeztetik, míg a merevítőszarúfák által fölvett terhelés nagyobb része könyökfák által oldalt elrendezett, befelé kissé ferdén álló dúcokra vitetik át. A csatolt rajzon a találmány tárgyának példaképeni kiviteli alakja van föltüntetve. Az 1. ábra egy csűr keresztmetszete és a 2. ábra hosszmetszete. Az (1) szarufák alatt (2) merevítő szarufák vannak elrendezve, melyek az (I) pontokig vannak vezetve és (4) feszitőbornák által vannak összekötve. A feszitőbornák és merevítőszarufák közötti összeköttetést (13) vashevederek állítják elő, míg a (2) merevítőszarufák csapok és (3) faékek által tartatnak szorosan össze az (1) tetőszarufákkal. A merevítő szarufák (6) könyökfák által az oldalt elrendezett, befelé kissé ferdén álló (7) dúcokra támaszkodnak, melyek (12) bornák, (9) kettős csatlófák és (11) vascsapok által a külső (8) sínekhez vannak erősítve. A (6) könyökfák (II) támaszpontjaitól egy-egy (10) borna alatt a fölső (9) kettős csatlófák által rögzített (III) pontokhoz. A hosszösszeköttetés (14) és (16) könyökfák, valamint az (5) kettős szárfákba és a gerincszellemenbe kapaszkodó csatlófák által képeztetik. A (15) csatlófák az oromfalnak belülről való erős terhelés esetén történő kinyomását megakadályozzák. Minthogy a merevítő szarufák csak az (I) pontokig vannak vezetve, ennekfolytán ezekben a pontokban a tetőszarufák egyszerű módon alátámasztatnak. Az összter-