60173. lajstromszámú szabadalom • Telefonrelais

rugóhoz képest valamely meghatározott helyhez kötve, A beszédrezgések átalakítására, valamint hallgató gyanánt is a (29) szabályozótekeres­ből, az üreges (30) vasmagból, a (31) mem­bránból és a (32) tölcsérből álló készülék szolgál. Ez a készülék szintén az (5) rugó­val szemben van elhelyezve, mely rúgó azonban e helyen célszerűen egy külön (33) lágy vashorgonnyal van ellátva. A (29) te­kercs is az (5) rúgóval szemben van elhe­lyezve és célszerűen az eltolható (24) szög­darabon ül, mely az alaplemez hornyában csúszik és a (25) csavar segélyével rögzít­hető ; ezáltal a tekeres durva beállítását kapjuk. A csillámból, üvegből, fából, hártyapapir­ból stb. előállítható (31) membrán középen a (33) horgonnyal szemben a (34) lágyvas­hor<ronyt tartja, mely tetszés szerinti alak­kal bír, azonban célszerűen lapos henger gyanánt van kiképezve, mely a (30) mag üregalakjának megfelelően ebbe az üregbe kissé benyúlik. A (30) vasmag, mint emlí­tettem üreges, hogy a hangrezgések tova­vezetését lehetővé tegye. A helyi áram egy telepből (akkumuláto­rokból, elemekből stb.) vétetik és a (35) kapocshoz, azután az (1) tartón és a (2) mágnesen át az (5) rugóhoz, valamint a (7) és (7') kontaktusokhoz vezettetik. A (7') és (8'), illetve a (7) és (8) kontaktusok között föllépő áramzárásnál az áram a (9'), illetve a (9) csavaron halad át. A (9') csavartól az áram a (12) vezetéken át a (39) elosztó­ponthoz, innét a (29) szabályozótekercsen és a pontozottan jelölt (38) visszavezetőn át a (16) rögzítőelektromágneshez, ettől pedig a (40) vezetéken át a (21) erősbbítőtekercs primértekerületéhez, majd a (41) kapocshoz és azután a telep negativ (36) kapcsához halad. A (9) csavartól az áram a (24) szög­darab testén át ismét a (39) elosztóponthoz ' és innét a föntleírt úton a telep (36) kapcsá­hoz halad. A 2. ábrán föltüntetett kiviteli alak csak abban különbözik az 1. ábrabelitől, hogy a (9') csavar és a hozzátartozó (8') kontaktus el van hagyva és hogy a (21) erősbbítő­tekercs az (5) acélrúgó jobboldalán, a (24) szögdarabon van elrendezve. A 3. ábra szerinti kiviteli alaknál az (5) rúgón a (7) és (7') kontaktusok részére egy külön kicserélhető foglalat van elrendezve; a (7) és (7') kontaktusok (8) és (8') kontak­tusokkal működnek össze, melyek ugyanoly módon vannak elrendezve, mint az 1. ábra megfelelő részei. A 3. ábrán egyetlen (16) rögzítőmágnes helyett két (161 , 162 ) rögzítőmágnes van el­rendezve, melyek differenciális* kapcsolás módjára vannak bekapcsolva. A (18) vonal­elektromágnes és a (21) erősbbítőtekercs egymással éppen szemben fekszenek. Az áram útja ugyanaz, mint föntebb, azzal az éltéréssel, hogy a helyi áram csak a (162 ) áramszabályozómágnesen halad át, míg a második (feszültség-) szabájyozómág­nes a fénvív mindenkori feszültségcsökke­nése szerint gerjesztetik, minthogy mellék­áramkörbe van bekapcsolva. Ily módon a fényív egyenletesen szabályozható. Nagyobb egyenletesség elérésére igen előnyös, a fényív vagy más átmeneti ellen­állás elé egy nyugtató ellenállást kapcsolni; ily ellenállás gyanánt célszerű egy hydro­génatmoszférában lévő vékony fémdrótot (mely vasdrót is lehet) alkalmazni. Ha a relais működtetendő, akkor a helyi áramot az elektródák beigazítása után be­kapcsoljuk. A (13) vasrúd ezután vízszintes tengelye körül való forgatás által oly helyzetbe vi­tetik, hogy a rugalmas mágnessarok a min­denkori polarizálás által éppen oly módon állíttatik be, hogy a (18) vonalelektromág­nes által való legkisebb vonzásnál a kon­taktust zárja. Az elektródák ezen finom beállításának elérése után a (13) vasrudat a (14) csavar által helyzetében rögzítjük, mire a készü­lék üzemképes. Ha az 1. ábra szerinti kiviteli alaknál a primér vonalkól egy mikrofonhoz vagy ha­sonlóhoz a (18) vonalelektromágnesen át igen gyönge áram küldetik, akkor a vonal­elektromágnes vasmagja mágneses lesz és az (5) rúgót magához húzza. Ennekfolytán

Next

/
Oldalképek
Tartalom