60172. lajstromszámú szabadalom • Szorzókészülék

Képzeljük el. hogy mindenik rúd hosszá- I t)an tiz négyzetre van fölosztva és mindenik négyzet a középvonalaik által négy kisebb négyzetre van osztva úgy, hogy minden egyjegyű szorzat illetőleg a kétjegyű szorzat egyese a megfelelő nagyobb négyzet baloldali alsó (a matricán) kisebb négyzetébe kerül, míg a kétjegyű szorzatok tízesei a megfelelő jobboldali fölső kisebb négyzetbe kerülnek. Mindenik matricíi szélességében (b) középléc által két részre van osztva úgy, hogy a matrica egy függőleges vonallal elválasztott két számoszlopból álló lenyomatott ad, ami a lenyomtatásra közvetlenül következő matricarúd elhelyezését lényegesen megkönnyíti. Az egyes rudak a (c) keretben gumizsi•norok segélyével vannak megerősítve úgy, hogy mindenik rúd a papir megfelelő helyére való lenyomása után könnyen vissza- | vezethető a keretben elfoglalt eredeti helyzetébe. A matricák befestékezésére a 4. ábrában föltüntetett készüléket alkalmazzuk, mely •egy (d) lemezből áll és amelybe a mindenik matrica által tartalmazott szorzatok számának megfelelőleg párhuzamosan ágyazott, célszerűen kitolható (el, e2, e9, eO) festékpárna van elrendezve. A festékpárnákat különböző színekkel itatjuk; hogy a részszorzatok képzésénél az összetartozó vízszintes számsorok magtalálását megkönnyítsük. A matricáknak az 5. ábrán föltüntetett megváltoztatott kiviteli alakjánál azoknak számjeggyel el nem látott része (azaz miniden nagyobb négyzetben a jobboldali alsó •és a baloldali fölső kisebb négyzet) el van hagyva úgy, hogy minden matricarúd az Xf) középléc két oldalán fölváltva elrendezett tuskókból áll és az egyes matricarudakat e szorzandó által kifejezett számoknak megfelelően olymódon sorozhatjuk egymásba kapaszkodva, egymás mellé, hogy az összes •raatricarudaknak egyidejű lenyomtatásával a részszorzatok képzését lehetővé tevő számösszeállítást nyerjük. A tizenegy matricarúd (1., 5. ábra) mind! egyike tiz elemre bontható szét és pedig olykép, hogy ugyanazon szorzathoz tartozó két-két tuskó egy zeg-zúgós hasábot képez. A 6. ábrán föltüntetett kockatipus és kapcsolódó módszer kiviteli _ alaknál minden tuskót egyenlő alakú és a mélység irányában egymáshoz fűzött két-két hasábalakú testből valónak képzelhetjük, amelyek [olymódon vannak elrendezve, hogy az elülső hasáb baloldalt alul és jobboldalt fölül a bekapaszkodó szomszédos tuskók számára négyszögletes kivágással bír. Minden tuskóban egy négyszögletes (g) furat van alkalmazva. Az egy és ugyanazon függőlegesben fekvő összes tuskók a (g) furatain át egy négyszögletes kihúzható drótot fűzhetünk. A drótnak kihúzása után ezen elemek egymásba kapcsolódva összerakhatok, és az elemek az összszorzat képzése céljából a szorzó azon helyének megfelelőleg, j amely a vonatkozó vízszintes sornak megfelel, egymáshoz képest oldalt eltolhatók és a különböző helyértékeknek megfelelőleg egymás alá elrendezhetők. Ilymódon a szükséges számú tuskóból oly sorozatot nyerhetünk, amelyet könnyen lehet egyszerre lenyomatni. A 7. ábrán a készüléknek egy példán való használatát mutatjuk be, még pedig pl. a 7221384. szám sokszorosainak a képzését. Legelőbb az (a) rudat nyomtatjuk le és ettől jobbra egymásután a többit oly sorrendben, hogy a rudak homlokán lévő számok a 7221384. szorzandót adják. Emellett minnen matricarúd bal élét az épen előbb lenyomott függőleges vonalra helyezzük. Ha már most pl. a föntebbi számnak a 4-szeresét akarjuk képezni, akkor a balhasáb négyes számjegyének magasságában lévő összeadandókat függőleges irányban összeadjuk, mikor is a 28885536 szorzatot nyerjük.' Hogy többjegyű szorzóval való szorzatokat is képezhessünk, szükséges volna természetesen az egyes részszorzatokat a szorzó egyes jegyei helyértékének megfelelőleg egymáshoz képest eltolva képzelni. Hogy ezen hátrányt kiküszöböljük, illetőleg, hogy ily szorzatokat azonnal, a vízszintes ered-