60153. lajstromszámú szabadalom • Berendezés állati hulláknak és húsdaraboknak földolgozására

zsír ezen fenekének forró fölületével nem juthat érintkezésbe és így nem barnulhat meg. A mellékelt rajzban a szabadalom tárgyát képező berendezésnek egy foganatosítási alakja függélyes metszetben van föltüntetve. Az (a) gőzkazán a harántfekvésű (al) vízcsövekkel van ellátva: a jelen esetben négy ily vízcső van elrendezve, melyek páronként egymást keresztezve az (a2) tüzelőtérben fekszenek, mely utóbbi az (s) fölfalazással két részre van osztva: ezek a részek közül a mellsőben az (o) rostély van elrendezve, melyre a tüzelőanyagot az (ol) tüzelő ajtón át adagoljuk be és melyről a tűzgázok a berajzolt nyíl irányában fölfelé, majd az (o) fölfalazást megkerülve i lefelé haladnak, hogy végül az (a4) toldaton át a kürtőbe áramoljanak. A gőzkazánba a (b) digesztor van beépítve és ezenbelül a földolgzandó anyag fölvételére szolgátó (c) szitakosár függ, míg a digesztor alsó részén a (d) gőzbebocsátó szelep van elrendezve. A (6) digesztor fölül a (bl) gyűrű segélyével tömítően van a gőzkazánba beerősítve és ebben szabadon lefelé nyúlik úgy, hogy ezt a gőz minden oldalról érinti. A digesztornak alsó része, közvetlenül ennek feneke fölött, a (dl) csőtoldat útján a kazánköpennyel van összekötve, a (dl) csőtoldat pedig több (d2) nyílással bír és a kívülről beállítható (d) csavarorsót tartalmazza, melynek csúcsa a digesztorfal egy nyílásának szelepe gyanánt szolgál úgy, hogy ezen csavarorsó kifelé esavarolásánál a gőz a (d2) nyílásokon át ,a digésztorba áramolhatik. A gőzkazán befűtése után a földolgozandó anyagot a (d) szelep zárt. helyzeténél a (f) csőtoldaton át a (c) szitakosárba adagoljuk; ha ez utóbbiba, fölaprítatlan állati hullákat akarunk berakni, akkor a legfölső, kicsavarolható (r) födelet levesszük. A digesztort, megtörtént töltés után, tömítően zárjuk; szellőztetésre a (g) csap szolgál. Azáltal, hogy a digesztor a njomás alatt álló gőzfejlesztőnek gőzterében függ, ^ úgy a digesztorban, mint a nyers anyagban tartalmazott levegő fölhevíttetik és így az kiterjeszkedvén a (g) csapon át távozik. A levegőnek a digesztorban és a nyers anyagban való megritkulása és kiterjeszkedése folytán a kezelt anyagnak sejtjei kitágulnak és szétrepednek. A digesztornak elegendő fölmelegedése ós szellőztetése után a (d) szelepet nyitjuk, amikor is a kazánnak gőze közvetlenül a kezelt anyag alá áramlik és a levegőnek legutolsó maradékait kihajtja. A (g) csapnak zárásánál a digesztorban ugyanoly gőznyomás létesül, mint a gőzfejlesztőben : mihelyt ezen nyomáskiegyenlítődés beáll, a (d) csapot ismét zárhatjuk, mert ezután a kívánt gőznyomás a digesztorban közvetlen gőzbevezetés nélkül is föntartatik, amennyiben a közvetett fűtés folytán az anyagban tartalmazott víznek krbl. 60% gőzösíttetik és így a kellő gőznyomást létesíti. A kezelt anyag minősége és a párolás kívánt foka szerint módunkban van közvetlen gőzbevezetés vagy közvetett fűtés útján a sterilizálást foganatosítani. Hőveszteségek tehát teljesen elkerültetnek, amenynyiben ellentétben az eddigi berendezésekhez gőzbebocsátó vezetékek' teljesen mellőzve vannak. A gőz behatása folytán a kezelt anyagból kiváló enyvlé és zsír a (k) kibocsátó csőtoldatban elrendezett (h) kibocsátócső magasságáig gyül össze, miközben a zsír az enyvlé fölszinén úszik és innen a túlfolyó enyvlével együtt a (h) nyíláson át az ugyanoly gőznyomás alatt álló zsírkiválasztó készülékbe jut. Minthogy a digesztor fenekén mindig bizonyos mennyiségű enyvlé marad vissza, ezen a helyen a zsírnak már igen jelentékeny előderítése és tovaragadott szerves anyagtól való megszabadítása megy végbe, másrészt pedig igen hatásos -módon megakadályoztatik, hogy a zeír a krbl. 140— 150° hőmérsékletű fenékkel érintkezzék, ami annak megkozmásodását és megbarnulását, tehát minőségének káros befoJyásoltatását okozná.