60148. lajstromszámú szabadalom • Naptár

- 2 -nalaik közül azt, amelyen a folyó év első dapjának neve kétszer szerepel, apró (24) kapcsok révén a (14) szalag kétvasárnapoö hete fölé erősítjük, a másik két szalagdarab pedig a (7) vonalzó (25) fenékkivágásában helyezhető el. Az utóbbi a (26) tolófödéllel elzárható. A (7) vonalzónak a (8) él és (10) horony közti háromszázhatvanöt (27) közre van osztva, melyek nem mind egyenlők, hanem a szélsők nagyobbak, mint a síkfölület beosztásai, mert a szalagok kissé rövidebbek a vonalzó kerületénél. A vonalzónak a 4. ábrán jelzett végeinek félköralakú legömbölyítésénél épen azért jobb, az 5. ábrán jelzett lassan lejtősödő legömbölyítés, mert ezen esetben az osztályrészek egyenlőtlensége kevésbé szembetűnő. A (8) ferde élre tetszés szerinti léptékbeosztás rovátkolható. A szalagokon föltüntetett nyilak az eltolási irányt jelzik, azonban a szalagok ellenkező irányban is mozgathatók. A (13) és (14) szalagok könnyebb egyeztetése céljából a köztük lévő (30) borda is ugyanoly beosztással van ellátva, mint a szalagok. E szerkezet a következőképen használható : A szalagokat úgy toljuk el, hogy a (13) szalagon január elseje, és a (14) szalagon .az egyik kétszer fölírt nap egymással szembe jusson. A rajzon föltüntetett példában január elseje vasárnapra esik. Ha január elseje és az év egy másik kelte közti napok számát akarjuk megállapítani, megkeressük a (13) keletjelző szalagon az illető keletet és leolvassuk á mellette lévő helytálló sávon a megfelelő mellette lévő számot. A (14) szalagon a megfelelő nap nevét látjuk. Így pl. azt találjuk, hogy január 1. és december 4. között (a határokat is beleszámítva) 338 nap van és december 4. hétfőre esik. Ha pl. március 15. és augusztus 27. közti napok számát akarjuk megállapítani, a keletszalagot nyílirányban eltoljuk, míg március 15. a helytálló sáv számoszlopának 1 számával esik egy vonalba. Most fölkeressük a (13) szalagon augusztus 27-ét és a helytálló oszlopon ennek megfelelően a 166 ' számot olvassuk le. Ha azt akarjuk megállapítani, hogy az év bizonyos kelte mily napra esik, a naptárt mindig január elsejére állítjuk be. Hogy a naptárt a következő évben is használhassuk, a (14) napszalag kétvasárnapos hete fölé azt a (23) szalagdarabot erősítjük, melyen a hétfő van kétszer jelezve. A második hétfős közt január 1-vel állítjuk szembe. A (8) ferde él melletti helytálló sávon az 1—365 számok fordított sorrendben vannak elrendezve és ezen számoszlop révén az egy bizonyos kelet óta elmúlt napok száma állapítható meg. Ha szökőévben akarjuk megállapítani két kelet közti napok számát, akkor a helytálló oszlopon nem a keletnek megfelelő, hanem az utána következő számot olvassuk le. Ha a február 29-nél a napszalag egy résszel eltolatik, akkor a keresett napok február 29. után is pontosan a keletszalag megfelelő keltei mellé kerülnek. A február 29. számára is alkalmaztatnak a napszalag fölött kisegítő (23) szalagdarabok, még pedig a február 29. fölé mindig az illető január 1. fölé erősífett (23) szalagdarab után következő (23) szalagdarabot erősítjük. így pl. ha az 1912. évben január 1. fölé a kéthétfős szalagot helyezzük, akkor az 1912. február 29. fölé a két kedd-jelzésű szalagdarabot kell erősíteni, 1913. január 1. fölé a két szerda-, 1914. január 1. fölé a két csütörtök, 1915. január 1. fölé a két péntek-, 1916. január 1. fölé a két szombat- és 1916. február 29. fölé pedig a két vasárnap-jelzésű szalagdarab erősítendő. A (14) napszalagon közönséges években a január 1. december 31. közti kelteknek megfelelő napok vannak jelezve, szökőévekben azonban a napszalag csak a január 1. és február 29. közti kelteknek felel meg közvetlenül, a március 1. és december 31. közti keltek számára azonban a napszalag csak az említett (23) szalagdaraboknak a február 29. hete fölé való erősítése után alkalnazható. E naptár mérőléc és vonalzó gyanánt is használható.