60147. lajstromszámú szabadalom • Gátvédő hullámverések ellen

tetszőlegesen fokozható a rőzsehengerek vastagságának, hosszának, a karók méreteinek és számának, az úszótalp szélességének növelésével, továbbá azzal, hogy a védőszerkezetet két vagy több rétegben helyezhetjük egymás fölé. Az 1. ábra nézete a védőszerkezet összeerősítésére szolgáló gamós és keresztfával ellátott karónak és a közönséges árvédelmi karónak. A 2. ábra nézete a sodronnyal vagy más alkalmas kötőanyaggal összeerősített rőzsehengernek. Ezek az alkotórészei a hullámtörő védőszerkezetnek. A 3. ábra fölülnézete a kis hullámveréseknek kitett szakaszon alkalmazandó keskenyebb rőzsehengertalpnak. A 4. ábra fölülnézete a közepes hullámveréseknek kitett szakaszon alkalmazandó szélesebb szerkezetnek. Az 5. ábra fölülnézete a nagy hullámveréseknek kitett szakaszon alkalmazandó széles talpnak. A 6. ábra fölülnézete a rendkívül nagy hullámveréseknek kitett szakaszon alkalmazandó többrétegű védőszerkezetnek. A szerkezetek összeállítása akként történik, hogy a töltés vízfelőli lábánál kazlakban elhelyezett (b) rőzsehengereket az árvíz megérkezte előtt a töltés lábánál a védvonal irányára szög alatt egymás mellé helyezzük és az (a) karókat vízszintesen rajtok keresztül ütjük olyan módon, hogy a hengerekből összefüggő rőzsetalp álljon elő. Az összeerősítés fokozása érdekében az átütött karók végeire keresztfák szögezhetők. A kis hullámveréseknek kitett szakaszokon keskenyebb rőzsehengertalpra van szükség, azért ott a 3. ábra Szerint az (a) karók a védőszerkezet egész szélességét átérik. A közepes hullámveréseknek kitett szakaszon, az átüthető karók hosszához képest nagyobb szélességű rőzsehengertalpra van szükség (4. ábra), azért ezen szerkezetnél a karók egyik sorban a szerkezetnek a (c—c) töltésfelőli szélén, a másik sorban a szerkezetnek a (d—d) vízfelőli szélén vannak az összeerősítés céljából a hengereken keresztül ütve. A nagy hullámverésnek kitett szakaszon, ahol a rőzsehengerek derékszög alatt vannak a védvonal irányára elhelyezve (5. ábra), az összeerősítés a védvonal irányában átütött karókkal akként történik, hogy minden egyes rőzsehenger lehelyezésekor azonnal hozzáerősítjük azt egy keresztben átütött karóval a már lehelyezett hengerekhez, azonban az egymást követő hengerek karói más-más vonalban (ee, ff, gg, hh, ii, kk) legyenek, hogy az összeerősítést a talp egész szélességében elérjük. A rendkívül nagy hullámveréseknek kitett szakaszon szükséges többrétegű védőszerkezetet (5. ábra) úgy állítjuk elő, hogy az előbb ismertetett módokon először elkészítjük az alsó (1) rőzsebengertalpat, azután efölött állítjuk össze a fölső (m) rőzsehengertalpat. A találmány tárgyát képező védőszerkezet alkalmazása akként történik, hogy azt az árvíz érkezte előtt a töltés vízfelőli lábánál összeállítjuk, amely azután az árvíz megérkeztével mindenkor a vízszinén maradva és a rézsűmentén tartva, a hullámokat lecsendesíteni és a rézsűt az elhabolástól megvédeni képes. Eredménytelen leáz ezen védőmód, ha nagyon fiatal, vékony vesszőkből és karókból túlságosan tömören állítjuk elő, amikor a szerkezet iszappal telerakódva, a vízben elülhet. Vastag galyak és karók behasználásával a szerkezetnek a vízszinén való úszóképességét biztosítanunk kell. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Gátvédő hullámverések ellen, az 52.945. sz. törzsszabadalom 1. pontjában meghatározott rőzse vagy hasonló rugalmas anyagból készült talpak egyik kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy szintén a töltés vízfelőli rézsűjén, annak hossza mentén állíttatnak elő olyan módon, hogy a talpat képező hengersorok a töltésvonal irányára szög alatt hajolva hej lyeztetnek egymás mellé és ezen hen-