60127. lajstromszámú szabadalom • Légszivattyú elrendezés

(11) szivattyú (18) bebocsátó nyílásához ve­zet A szivattyúk és a (16) eső a (20) olaj­tömegbe, mely a legjobb vákuumolajból áll, merülnek; ez az olajtömeg a (24) födő­vel ellátott légmentes (22) szivattyúházban foglal helyet. Az olaj fölött a (25) szabad tér marad meg, melybe ar (11) szivattyú <27) kibocsátó nyílásával kapcsolt (26) eső torkollik. A (24) födő céllzerűen a (28) sü­veggel van ellátva, mely a (25) térrel sza­badon közlekedik és melybe a (26) eső fölsővége az olaj fölszine fölött torkollik. A (10) szivattyú (30) bebocsátó nyílása a (32) csővel van összekötve, mely a (24) fö­-dőn áthatol és fölső végén a (34) csőtoldat­tal van összekötve, melyhe? az evakuálandó tartályhoz vezető hajlékony cső vagy gumi­tömlő csatolható. A (32) cső a födővel is­mert módon csavarok és csavaranyák út­ján légmentesen van összekötve. A (34) csőtoldat és a (32) cső csatlakozási helyét a (36) csésze veszi körül, mely olajjal meg­töltve a csatlakozási helyét légmentesén elzárja. Hogy a levegőnek azon a helyen való ^behatolását meggátoljuk, ahol a (12) ten­gely a szivattyúház (40) végfalán áthatol, a szokásos szerkezetű (41) tömítőszelencét rendezzük el; a tömítőszélencét a (42) tokba zárjuk, melynek (43) tere vákuum­•olajjal van megtöltve. Ezenfölül a (42) tok külső részén még egy (44) tömítőszeleiícét alkalmazunk. Ez a szerkezet a (12) tengely légmentes áthatolását biztosítja ós meggá­tolja, hogy a szivattyúházban lévő olajba levegő jusson. Az (A) primér egység tehát két szivattyú­ból áll, melyek olajba vannak merítve és tömítetlenség ellen biztosítva vannak. A szivattyúk belső terei egymással közvetle­nül össze vannak kötve úgy, hogy azok szerieszben dolgoznak és a (11) szivattyú a <10) szivattyút támogatja, ami által jobb vákuumot kapunk, mint egyetlen szivattyú­val. A (B) primér egység a jelen esetben ugyanoly szerkezetű, mint az (A) egység a két egység a közös (46) cső által Van összekötve, mely minden egységben az olaj fölött lévő szab térbe torkollik. A (C) szekundér egység egyetlen (50) szi­vattyúval van ellátva, mely ugyanoly szer­kezetű, mint a (10, 11) szivattyúk és me­lyet az (52) szíjtárcsával ellátott (51) ten­gely hajt. Az (50) szivattyú teljesen az (56) födővel ellátott (55) szivattyúházban tartalmazott (54) olajtömegbe merül, mely á legjobb vákuumolajból áll. Az (51) ten­gelyt ott, ahol a szivattyúház (59) végfalán áthatol, az (58) tömítőezelence veszi körül. A szivattyú (60) bebocsátó nyílása a (61) cső útján a (46) csővel van összekötve, míg a (62)* kibocsátónyíláshoz a (64) cső van csatolva, mely célszerűen az (56) födőn kiképezett (65) süvegbe torkollik. A (65) süveg az (54) olaj fölött lévő (66) szabad térrel közlekedik, ebbe a térbe pedig a (68) légcső torkollik, melynek (69) nyílásai a szabad levegővel közlekednek. A leírt elrendezésből és szerkezetekből világos, hogy az (A, B) primér egységek közvetlenül az evakuálandó lámpaburából vagy efféléből szívnak és a kiszívott köze­get a tokjaikban tartalmazott olaj fölött lévő szabad térbe szállítják. A (C) szekun­dér egység a levegőt ezen terekből szívja és a légkörrel közlekedő térbe szállítja. A primér és szekundér egységek gzerieszben dolgoznak, amikor a tartályt evakuálják és az olajat minden benne bezárt levegőtől vagy gázoktól megszabadítják. Ezáltal gyorsan igen nagyfokú vákuum érhető el. A leírt készülékkel 16 liter térfogatú üvegtartálynak légköri nyomás mellett és a szivattyúk percenkénti 250 fordulatánál a következő eredményeket értük el: Nyomás higanyoszlop Elmúlt idő percekben: mm.-ekben: 0 7600 2 0-500 4 0-030 6 0006 8 0-0015 10 0-0004 12 000015 14 0-00005 Igen rövid idő alatt tehát gyakorlatilag tökéletes vákuumot érhetünk el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom