60126. lajstromszámú szabadalom • Fényképészeti készülék a fényképészeti lemezek megvilágításához szükséges időtartam meghatározására

elő, mely két részének rugalmassága foly­tán a (T) cső (D) csőcsonkjában súrlódással beékelődik. A (T) cső mellső nyílását rendszerint a (B) zárófödél zárja el, mely a tárba helyezett papírlapok megvilágítása céljából levétetik. A 2—6. ábrákon föltüntetett (M) tár rövid csőből áll, melynek nyitott vége belső csa­varmenetekkel van ellátva és a megfelelő csavarmenetekkel bíró (C) födéllel van el­zárva. A (C) zárófödél átmérője nagyobb, mint a (T) csőé és kissé kiálló alsó karimá­ján négy (V) bevágással bír (7. ábra), me­lyek 90°-nyira állanak el egymástól és irány­zékul szolgálnak, ha a (G) célgömbbel egy vonalba hozatnak. A (C) zárófödél belső oldalán (R) tekercs­rúgó van elhelyezve, mely rugalmasan rá­fekszik az (M) tár (F) fenekéhez. Ezen rúgó célja, hogy a tárba behelyezett fényérzé­keny papírlapokat szorosan a tár (F) fene­kéhez nyomja. Az (F) fenék közepe kellő átmérőjű kerek nyílással bír, mely köré különböző színárnyalatok köralakú beosztása van ráfestve, melyek a fényérzékeny papir színárnyalatával való összehasonlításra szol­gálnak. A színárnyalatok úgy vannak választva, hogy erősségük a fényérzékeny papirosok megvilágításának egy meghatározott viszony szerint, pl. kétszeresével növekedő időtarta­mának feleljen meg, vagyis, hogy pl. a (8) színárnyalatot kapjuk, a fényérzékeny pa­pirt kétszer annyi ideig kell megvilágítani, mintha a (4) árnyalatot akarjuk megkapni és csak félannyi ideig, mint mikor a (16) árnyalatot kívánjuk elérni. Az (F) fenék szélén az (A) bevágás van kiképezve, melynek hossza az (M) tár belső átmérőjének, ill. a tárba helyezendő papír­lapok nagyságának felel meg. Ez a bevágás arra való, hogy a legbelső (E) lapot a tár­ból eltávolítsuk, miután már meg van vilá­gítva és ezáltal hasznavehetetlenné vált; az eltávolított (E) papírlapot az (F) tár­fenékre nyomást gyakorló (R) tekercsrúgó hatása alatt a legközelebbi papir önműkö­dően pótolja, mely utóbbi már most meg­világítható. A készülék használati módja a követ­kező : Ha a fényképészeti fölvételt meg akarjuk csinálni, a föntebbiekben leírt készüléket a tulajdonképeni fényképészeti készülékre vagy ennek állványára erősítjük és a fényképe­zendő tárgyra irányítjuk azáltal, hogy a hátsó (C) zárófodél egyik (V) bevágását, a (G) célgömböt és a fényképészeti célt egy vonalba hozzuk. Ezután nyitjuk az (0) ob­jektívet, amennyiben a mellső zárófödelet levesszük úgy, hogy ettől a pillanattól fogva a tárban lévő papírlapok elsejére fényképé­szeti kép állíttatik elő. A közepes árnyalat­tal bíró kép előállításához való exponálás ideje egynegyed perc és öt perc között in­gadozik. Emellett megállapítjuk azt az időt, mely a (B) zárófödél levételének pillanatá­tól egészen ama pillanatig tart, mikor véle­ményünk szerint elegendő exponálás után az (M) tárt kihúzzuk, hogy az elkészített kép tónusának megfelelő színárnyalatot meg­határozzuk. Ezután a minden egyes készü­lékhez mellékelt táblán a kép tónusának megfelelő színárnyalat számát és a használt ellenző hasítékában a fényképészeti lemez megvilágításához szükséges pontos időtarta­mot leolvassuk. Minthogy az így kapott kép tökéletes fénykép és ennek megfelelően igen nagy ellentéteket, pl. igen derült (világos) ég­boltozatot és igen sötét hátteret mutathat, a műkedvelő fényképész indíttatva érezné magát, hogy ezen két képzelhető eltérő tónuserősség középértéke szerint igazodjék. Hogy az ebből esetleg származó tévedése­ket elkerüljük, a készülék (M) tárát a (T) csőben pl. úgy forgathatjuk el, hogy a kép elkészítéséhez szükséges megvilágítási idő­tartam minden negyede után az (M) tárt 90°-kal elforgatjuk; ily módon rendes kép helyett elmosódott képet kapunk, mely azon­ban aránylag egyenletes fölületet mutat és a tónusskála megfelelő árnyalatával való összehasonlítást tetemesen megkönnyíti. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Fényképészeti készülék egy- vagy több­színű fényképészeti lemezek megvilágí-

Next

/
Oldalképek
Tartalom